Kulturális hírek, tájékoztatók

Tájékoztató a közművelődési feladatellátás vizsgálatának eredményéről

 

A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről szóló 23/2005.(VIII.9.) NKÖM rendelet alapján 2006. nyarán az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízott szakértők által elvégeztette Önkormányzatunk közművelődési feladatellátásának vizsgálatát. A Jelentést november hónapban küldték meg a Polgármesteri Hivatal részére. A Képviselő-testület 2007. januári ülésén tárgyalta meg a jelentésben foglaltakat, a szakértői javaslatok alapján feladattervet fogadott el a közművelődési tevékenység színvonalának további fejlesztésére.

A szakértői jelentésből tájékoztatásul közlünk néhány részletet, mely a közművelődési intézmények tevékenységét értékeli.

Táncsics Mihály Művelődési Ház

A Táncsics Mihály Művelődési Ház erőteljesen helyi elkötelezettségű intézmény, ez ugyan minden jól működő művelődési otthonra elmondható, de azért érdemes mégis megemlíteni, mert Soroksáron ez a cél az átlagosnál még határozottabban érvényesül.

A ház profiljának egyik meghatározói a klubok és körök. Az egyik legjelentősebb a Német Nemzetiségi Klub. Nagy múltja van a Kiskertbarátok körének, a Galambász körnek és a nyugdíjas kluboknak. Népszerű a Baba-mama klub, az Ezoterikus klub, a Bohóc szakkör és a Rádiós szakkör. Hasznos klubszerű szolgáltatás, hogy a házban hetenként két délután helyet kapnak a sakkozók. Szintén számukra szerveződik a Táncsics kupa sakkverseny.

Mindezen túl a ház tartalmi munkájának – művészeti csoportok-mellett másik kiemelkedően erős oldalát képezik a rendezvények. A gazdag programsor legértékesebb elemei a színházi és bábszínházi előadások, idén januárban a Grimm-busz Színház adta elő a kisiskolás bérlet keretében a Robin Hood-ot, februárban a Fabula bábszínház az ovis bérlet keretében a Hamupipőkét. A két bérletes sorozaton felül is vannak előadások, mint például áprilisban a Légy jó mindhalálig előadás a Musicalvarázs Társulat előadásában. A művészeti nevelés nélkülözhetetlen részét képezik ezek az élőszínházi produkciók.

Gyerekeknek szóló szabadidős tevékenység a Játszóház, melyek gyakran ünnepekhez, népszokásokhoz, közéleti eseményhez kötődnek, ilyen volt például a Húsvétváró, májusban Anyák Napi játszóház volt. Nyáron a szünidő alatt is működik játszóház sorozat. Mind az évközi, mind a nyári játszóházak ingyenesek. A gyermekekkel való törődést, az új közönség nevelését nemcsak fontosnak tartják, de mindennapi gyakorlattá tették a házban.
A rendezvények rangos csoportját alkotják az ünnepek. Minden évben megemlékeznek a Magyar Kultúra Napjáról szeptemberben pedig a Rokkantak Világnapjáról az Erzsébeti-Soroksári Mozgássérültek Egyesületével közösen.

Sajátos rendezvénye a kerületnek a Zenepavilon, amely nyitott építmény a Hősök terén, a soroksári főtéren helyezkedik el és nyaranként június elejétől augusztus végéig minden péntek délután igényes hangversenyeknek ad helyet. A Zeneiskola szakmai támogatásával a művelődési ház szervezi az igényes és hangulatos zenei sorozatot.

Számos külső rendezvény van a házban, amellyel elsősorban a kerületi oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek állnak rendelkezésére. A saját rendezvényekhez 105 külső szerv által szervezett rendezvény kapcsolódott 2005-ben 13.000 résztvevővel. A saját programokkal együtt összesen 181 rendezvénnyel várta az épület a lakosságot, tehát minden második napon zajlott le nagyobb program. Ehhez még a kiállítások megnyitói, amatőr csoportok belső, de nagyobb méretű megmozdulásai, tábor és vetélkedő is hozzászámítható.

Részben rendezvények szervezésével, de azon túl is törekszik a ház a közéleti szolgáltatásainak bővítésére. Itt tartja például Hiller István országgyűlési képviselő a fogadóóráit, minden hónapban sor kerül a zeneiskolások pódiumára.

A rendezvények sorában is külön helyet foglalnak el a szórakoztató programok, azon belül is a bálok, melyek a Táncsics hagyományaihoz kapcsolódnak, illetve még régebbiek, hiszen az épület évtizedekig bálokra is alkalmas vendéglő volt aztán a „Dózsa” nevet viselte.
A közösségi élet, a társadalmi események tehát régóta döntő jelentőségűek a ház életében és megítélésében, mert az itt élők szeretik a táncos rendezvényeket.
A ház pedig igyekszik ezeket a helyi igényeket kielégíteni. Minden évben megrendezett bálok a Bálint napi Farsangi bál, a Szilveszteri bál, januárban a Banyabál illetve az etnikai adottságokhoz kapcsolódó Bolgár bál.

A kerület kulturális nagy rendezvénye a Soroksári napok évente szeptemberben kerül megrendezésre több kerületi intézmény közreműködésével, melyben a művelődési ház koordináció lebonyolító funkciót lát el, például a szüreti felvonulás megrendezésekor.

Az amatőr művészeti csoportok képezik az intézmény tartalmi munkájának az alapját./Soroksári Férfikar, Majorett tánccsoport, Hip-hop tánccsoport/ míg a Soroksári Hagyományőrző Dalkör, a Férfi Népdalkör, a Német Nemzetiségi Táncegyüttes, a Botafogó táncegyüttes és fazekas körből tevődik össze az igen rangos 5 népművészeti csoport. A művészeti csoportok nemcsak a kerületben jó hírűek, hanem országosan sőt nemzetközileg is ismertek. Mindegyik hagyományőrző csoportnak jelentős kapcsolatrendszere alakult ki és sokat lépnek fel vidéken.

A ház vonzerejét növelik a rendszeres és szép kiállításaik, melyek közt fellelhető képzőművészet, fotó, kerámia, fazekas, növény és kézimunka kiállítás.
Igen sokrétű a ház nemzetiségi művelődés terén végzett munkája is. Rendszeres kapcsolatot ápol a Német Nemzetiségi Kultúregyesülettel és a Soroksári Bolgár Hagyományörző Egyesülettel, melynek eredményei a különböző nemzetiségi bálok, összejövetelek, például a Farsangtemetés vagy a nyári szünidei Bolgár Nap ételkóstolóval, táncházzal.

Nemzetközi kapcsolataik ugyanazokra a településekre terjednek ki, amelyekkel a kerületnek testvérvárosi kapcsolata van (a német Nürtingen, az erdélyi Székelyudvarhely, és a bolgár Tvardica városokkal). A testvérvárosi kapcsolatok a közművelődés terén is igen aktívak, ezeket elsősorban a Táncsics Mihály Művelődési Ház és a Galambos János Zeneiskola realizálja.

Ízléses, olcsó és minden fontos programról jól tájékoztat a havi műsorfüzet, házi sokszorosítással készítik. Ezen kívül készítenek szórólapokat az egyes rendezvényekre, valamint plakátokat a legnagyobb eseményekre nyomdai úton.Propaganda munkájuk sokszínű, van amikor lovas kocsival mennek körbe a városban és arról hirdetik a programot, de a legerőteljesebben a személyes kapcsolatokra építenek.

Igényes és jellegzetes logója van a háznak, mely a műsorfüzeten, a levélpapíron és minden nyilvános dokumentumon azonosíthatóvá teszi az intézményt. Jól szerkesztett honlapja van a Táncsicsnak: www.tancsicsmuvelodesihaz.hu, melyen olvashatunk a ház történetéről, névadójáról, az állandó programokról és kiemelt eseményekről és nem utolsósorban a terembérleti lehetőségekről, egyéb szolgáltatásokról.

Sajtókapcsolatok terén a ház jól működő kapcsolatot tart fenn a kerületi újságok szerkesztőivel, újságíróival. A művelődési ház a havonta megjelenő Soroksári Hírlapban és a hetenként megjelenő Helyi Thémában tájékoztatja rendszeresen a lakosságot aktuális programjairól.

Összességében elmondható, hogy a közművelődési intézményben megvalósuló gazdag és sokszektorú közművelődést teljes egészében példaértékű. A művelődési ház néptánc és énekkari munkája, rendezvényei, a szervezett vetélkedők, a Zenepavilon rendezvényei bármilyen nemzetközi megmérettetésben megállnák a helyüket.

Galéria ’13 Soroksár Kht.
„ A Galéria első kiállításán 1997. szeptember 23-án 13 alkotó művét mutatták be, akik egyébként is kötődnek ehhez az intézményhez. Ezért választotta a 13-as számot nevébe az intézmény. ( Az már csak véletlen, hogy egyébként a házszám is 13-as.)

Felsorolhatatlan, hogy az eltelt majdnem egy évtizednyi idő alatt hány nagy művész alkotása szerepelt itt kiállításon. Egy-egy kiragadott példa mutatja az elért színvonalat: Misch Ádám, Morvay László, Karsai Zsigmond, Mohn Mihály, Bakallár József (soroksári születésű művész), Decsi Ilona, Bráda Tibor, Tóth Menyhért, Rátkay Endre, Molnár László, Kárpáti Tamás, Fehér László. Tavaly a hagyományos soroksári napokat az 1935-ben Soroksáron született és kitelepített Mária Schaffer festőművész kiállításával nyitották meg, a művésznő ekkor ünnepelte 70. születésnapját. Megkülönböztetett értékként kell említeni König Róbert „Ulmer Schachtel” , Az ulmi bárka című kiállítását, mely az Ulm városába behajózott egykori betelepülőknek állít művészi erejében és kivitelezésében grandiózus emléket, amit az igényes kivitelezésű katalógus is képes érzékeltetni.

Évente mintegy 6-8 alkotja a galéria programját, ezek egyike karácsonyi kiállítás és vásár, melyen igényes és egyúttal megvásárolható képző-, ipar- és népművészeti tárgyak kerülnek kiállításra. Ez lehetővé teszi, hogy a galéria látogatói művészileg értékes ajándéktárgyakat vásárolhassanak, továbbá némi vetélt jelent mint a művészeknek, mint a galériának. A kiállítások sorába a rangos képzőművészek mellett olykor más műfaj, például soroksári gyermekrajz kiállítás is illeszkedik. Szeptember 21-én nyílik a „Soroksári Napok” keretében Bálint István kiállítása.

A galériához tartozik a Soroksári Helytörténeti Gyűjtemény, amely Budapest egyik legnagyobb kerületi vonatkozású helytörténeti anyagát őrzi. A gyűjtemény jogelődje a Magyar Mezőgazdasági Múzeum köré szerveződő baráti kör volt. A gyűjtemény önálló épülete egy soroksári gazda erős, jól megépített háza volt, amelynek tágas belső udvara ma hangulatos kertet alkot. A kiállító terek és az iroda nagysága megfelelő.

Az épület a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdona, amelynek kezelője a Mezőgazdasági Múzeum. Soroksár a múzeummal szerződést kötött és a kerület önállóvá válása óta ő üzemelteti az épületet. Nem sikerült azonban előre lépni a tulajdonjog megszerzésében, pedig mindent elkövettek a kulturális miniszter támogatását is többször kérte a kerület polgármestere.

A helytörténeti gyűjteményben az állandó és az időszaki kiállítások arányosak. Amint 2003-ban egy múzeumi szakfelügyelet megállapította: „A Soroksári Helytörténeti Gyűjtemény a lakossággal és főleg az iskolákkal kiváló kapcsolatot ápol, évente helytörténeti vetélkedőt rendeznek az időszaki kiállítások anyagából, a diákok a megnyitókon is rendszeresen részt vesznek.” Az idézet immár 3 évvel ezelőtti, a jó kapcsolat azonban megmaradt, sőt az iskolákkal talán még erősebbé vált.

A gyűjtemény állandó kiállítása:
- életmód – és ipartörténet,
- műhelyek,
- élővilág,
- és sírkert tematikai részekre tagolódik.

Az állandó kiállítás jól átfogja és bemutatja a település egykori életének legfontosabb területeit. Kisebb múzeumok esetében viszonylag ritka és figyelemre méltó, hogy a helyi és nagy részben ma már nem létező állatvilág bemutatására is képes a gyűjtemény.

2003-ban két időszaki kiállítás volt:
- Soroksár sportjának 100 éve,
- Soroksár régészeti emlékei.

2004-ben történeti emlékülés, az időszaki kiállítás, a hagyományos kerületi helytörténeti vetélkedő és egyéb kisebb programok is az évfordulók jegyében zajlottak: 30 éves volt a helytörténeti gyűjtemény és 10 éves az önálló kerületté ( és közigazgatási egységgé ) vált Soroksár.

2005-ben két időszaki kiállítás volt:
- A családi hétköznapok használati tárgyai,
- Soroksár oktatástörténetének 250 éve.

Ez utóbbi kiállítás különösen sok érdeklődőt vonzott. Igényes meghívó és katalógus készült. A kiállítást Dr. Reményiné Farkas Vera nyitotta meg, aki a kerület egyik iskoláját harminc éven át vezette és igen nagy közmegbecsülésnek örvend. A megnyitón fellépett a Soroksári Pedagógus Énekkar. Ennek az egy kiállításnak a rendezése is jól mutatja a gyűjtemény helyi kapcsolódásának eleven és erős voltát.

2006-ban pedig szomorú évfordulóra emlékező jelentős dokumentumkiállítás nyílt
„ Miért ?”címmel a svábok negyven évvel ezelőtti kitelepítéséről. „

A vizsgálati jelentés összefoglalója alapján kiváló minősítést kapott:
- a helyi kultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat,
- a helyi társadalom közösségi kultúrájának közvetítését és fejlesztését szolgáló
közművelődési gyakorlat,
- a kreativitás és önkifejezés kultúrájának közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési
gyakorlat,
- az ünnepi és egyetemes kultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési
gyakorlat,
- az együtt élő másságok kultúráinak közvetítést és a tolerancia képességének fejlesztését
szolgáló közművelődési gyakorlat,
- a közhasznú kulturális szolgáltatások közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat.