Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 41/2000.(XII.22.) Ök. sz. rendelete a Budapest XXIII., Horgászpart szabályozási tervéről (II. ütem)

Mellékletek egységes szerkezetben

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár  Önkormányzatának
41/2000.(XII.22.) Ök. sz. rendelete
a Budapest XXIII., Horgászpart  szabályozási tervéről
(II. ütem)
(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

 

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdés a.) pontjában, illetve 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
 
1. §
A rendelet hatálya
 
(1) [1]Jelen szabályozási előírások hatálya a Soroksári Dunaág mellett jellemzően egy teleksornyi területen a Tusa utca és a Gyár köz közötti térségben érvényesek.
 
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban tervezési terület) telket alakítani, épületet és építményt létesíteni, felújítani, korszerűsíteni, bővíteni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni az OTÉK és a Budpesti Városépítési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, szabványoknak, valamint e rendelet előírásainak alkalmazásával lehet.
 
(3) A jóváhagyott szabályozási terv a szabályozási előírásokkal együtt alkalmazandó.
 
2. §
Az előírások alkalmazása
 
(1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni:
- szabályozási vonalat (közterület és nem közterületi határ)
- építési helyet (sávot)
- építési övezeti határokat és övezeti paramétereket
- építési tilalmak, korlátozások területét.
 
(2) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:
- a közbenső telekhatárokat (oldalhatárok)
 
(3) A kötelező erejű elemek csak a szabályozási terv módosításával, az irányadók annak módosítása nélkül változtathatóak. Módosítás esetén a vonatkozó rendelkezések, általános érvényű előírások szerint kell eljárni.
 
 3. §
Területfelhasználás
 
(1) A Fővárosi Szabályozási Keretterv a tervezési területet az alábbi keretövezetekbe sorolja:
- L4: intenzív kertvárosias lakóterület
- Z-KP: zöld közpark.
 
(2) A terület kiemelt jelentőségű lakóterület és a lakóépületeken kívül azokat kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók közül:
- járműtárolók, csónaktárolók
- háztartással kapcsolatos tárolók
- műterem építményei helyezhetők el, amelytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.
 
4. §
Az építés és telekalakítás szabályai
 
(1) L4-XXIII-I. hézagosan zártsorú beépítési módú lakóövezet
a) Az övezetben hézagosan zártsorú beépítés lehetséges
b) Telekterület: min: 500 m2
c) Telekszélesség: legkisebb: 10 m,
d) Beépíthetőség: max: 15 %
e) Kötelező zöldfelület: min. 60%
f) Építmény magasság: 4,5 m (F + tetőtér)
g) Az övezetben az építési hely a szabályozási terven jelölt sáv.
h) A lakóépületek közötti legkisebb távolság megállapításánál az OTÉK 36. § (2) bekezdésének előírásai, illetve a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása az irányadó.
i) [2]
j) A telekalakításnál a minimális terület nagysághoz képest 5 %-os eltérés figyelembevehető, ha a kialakítandó telekszélesség és a beépítés mértéke a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelnek.
   - A lakóépületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület a lakóépülettel egy tömegben alakítandó ki.
(2) L4-XXIII.-II. szabadonálló beépítéses lakóövezet
a) Az övezetben szabadonálló beépítéssel helyezhető el lakóépület.
b) Telekterület: min: 800 m2
c) Telekszélesség: min: 14 m
d) Beépíthetőség: max: 15 %
e) Kötelező zöldfelület: 60 %
f) Építménymagasság: 4,5 m (F + tetőtér)
g) Az övezetben 5,0 m mélységű előkert kötelező, oldal és hátsó kert vonatkozásában az OTÉK 35. § előírásai betartandók.
h) A lakóépületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület a lakóépülettel egy tömegben alakítandók ki.
i) Telekalakításnál a minimális területnagysághoz képest 5% eltérés figyelembevehető, ha a kialakítandó telekszélesség és a beépítés mértéke a vonatkozó előírásoknak megfelelnek.
 
(3) Az L4-XXIII.-I és L4-XXIII.-II.lakóövezetre vonatkozó általános építési szabályok:
- A szabályozási terv előírásainak megfelelő telekalakítások, illetve telekösszevonások az építési engedély feltételei.
- A műszaki paraméterek betartása mellett az újonnan kialakított telkek formája lehetőleg szabályos geometriai alakúak legyenek, többszörösen törtvonalú telekhatár nem megengedett.
- A telekalakításoknál a műszaki paraméterek betartása mellett az újonnan kialakított telkeken lévő épületek önálló közműcsatlakozását biztosítani kell.
- A területen egy, vagy kétlakásos épület helyezhető el.
- [3]
- A meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a bővítményt az új építés szabályai szerint kell kialakítani.
- Újonnan kialakított telkekre építési engedély csak úgy adható, ha a telkeken létesítendő, vagy átalakítandó épület (egy, vagy több egységgel) egységes tömegű épületegyüttest alkot.
- [4]
- [5]
- [6]
- A parkolást telken belül az OTÉK. 42. § előírásai szerint kell megoldani.
- A tervezési területen a talaj- és terepadottságok miatt új építményt elhelyezni, vagy épületet bővíteni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet. A szakvéleménynek (geológiai, talajmechanikai) az Apostolhegy felé eső partoldal védelmét szolgáló megoldásokat is kell tartalmaznia.
 
5. §
Közterületek és utak
 
A közterületeket és utakat, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.
 
(1) 12 m szab. szélességű utcák:
a) Az övezetbe tartozó utcák keresztmetszeti elrendezésükben a járműközlekedésre igénybe vehető úttestre és a tőle kiemelt szegéllyel elválasztott gyalogos járdára oszlanak.
b) Az övezetben az útburkolatok készítése, cseréje, felújítása során minimum 6 méter széles útburkolatot és kétoldali járdát kell kialakítani.
 
(2) 6 m szab. szélességű utcák:
a) Az övezetbe tartozó utcák keresztmetszeti kialakításukban a - jármű és a gyalogos közlekedésre igénybe vehető területek - nincsenek egymástól elkülönítve.
b) Az utca egész területén a gyalogos forgalomnak van elsőbbsége.
c) Minimum 3 méter széles útburkolatot kell kialakítani.
 
(3) Kialakult szélességű utcák:
a) Az övezetbe tartozó utcák keresztmetszeti kialakításukban - a jármű és a gyalogos közlekedésre igénybe vehető területek - a burkolat anyagával és/vagy színével egymástól határozottan elkülönítettek, de nem kiemelt szegéllyel.
b) Az övezetben közterületi parkoló nem helyezhető el.
 
(4) A Fűzfa közből nyíló 6,0 m széles zsákutca közforgalom előtt megnyitott magánút.
 
(5) A Tusa utca min. szélessége 8,00 m.
 
(6) A Z-KP célzott területfelhasználási módú területen kialakítandó burkolt felület előírásai:
a) A területen burkolatot csak egységes szemléletben készült közlekedési, kertépítési és közmű tervek alapján lehet kialakítani.
b) A teherbíró burkolatot minimum 3 méter szélességben kell kiépíteni, a kétirányú közlekedési lehetőség miatt minimum 100 méterenként kitérőkkel.
c) Az övezetben közterületi parkoló elhelyezhető az övezetre vonatkozó parkolási mutató betartásával, amennyiben a meglévő partvonal és növényzet azt lehetővé teszi.
d) A közterületi parkolók zöldbeton burkolattal alakítandók ki.
e) A Dunaparti kerékpárút nyomvonala az övezeten keresztül vezet. A kerékpárút a teherbíró burkolaton is vezethet. Az önálló kerékpárút szakaszok minimális szélessége 2,2 m.
f) Az övezetben a gyalogos és kerékpáros forgalomnak van elsőbbsége.
 
 6. §
Közműellátás, közműlétesítmények
 
(1) A közművek védőterületeiként a telkekre benyúló szolgalmi jog alá eső terület nem lehet építési hely része, így a szolgalmi jog terhe nem okozhat építési korlátozást.
 
(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
 
(3) A közműhálózatokat és létesítményeket közterületen kell elhelyezni. A hálózatok ágazati előírások szerinti védőtávolságát is közterületen kell biztosítani, ha a teljes védőtávolság igény közterületen nem elégíthető ki, akkor a közterületen kívül eső részére a helyet szolgalmi jogi bejegyzéssel kell biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén – szabályzat vagy szabvány előírásaitól való eltérés szükségessége esetén az arra felhatalmazott hatóság eltérési engedélye birtokában – engedélyezhető.
 
(4) Épületek építésére a teljes közműellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, vízellátás, elválasztott rendszerű közcsatornás szennyvízgyűjtés, valamint útburkolatban kialakított felszíni vízelvezetés) biztosítása esetén adható engedély. A csatornázás megvalósítása után a meglévő beépítés szennyvízét a közcsatornába kell kötni és a közműpótló műtárgyakat meg kell szüntetni. A közcsatorna kiépítéséig zártrendszerű szennyvíztároló létesítésével, telkenként maximum egy lakás létesítésére ideiglenes jelleggel építési engedély kiadható.
 
(5) A Ráckeve-Soroksári Duna vízminőségének védelme érdekében, valamint a talaj, a talajvíz és a forrásvizek (rétegvizek) védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
 
(6) Az útépítéssel egyidejűleg kell a közműellátáshoz szükséges közműveket kiépíteni, a közművek elhelyezésénél a távlati igényeket kell figyelembe venni.
 
(7) Felszín alatti építési tevékenységnél figyelembe kell venni a területen előforduló forrásvizeket és az általánosan jellemző magas talajvizek jelenlétét.
 
(8) A felszín-, talaj- és rétegvizek (fakadó vizek) szakszerű elvezetéséről az építési engedélyezési tervben dokumentált tervekben gondoskodni kell. Lehetőleg a természetes befogadóba való eljutást kell elősegíteni, a kialakult és meglévő állapotok figyelembe vételével. A vizeket szomszédos telkek irányába terelni tilos! Szükség esetén az újonnon kialakított telkek területén szolgalmi jog biztosításával kell megoldani a telkek környezetéből természetes gravitációs úton érkező vizek elvezetését.
 
(9) A tervezési területről a partmenti útról a felszíni- és a csapadékvizeket útburkolatban kialakított folyókákkal, átereszekkel, vápával kell bevezetni a Dunába. Az útburkolatban elhelyezett műtárgyaknak, folyókáknak funkcióképeseknek kell maradni télen – fagyban is – hogy zavartalanul lehessen közlekedni.
 
(10) A Duna vízminőség védelme érdekében minden Dunába történő csapadékvíz bekötés előtt hordalékfogó műtárgyon keresztül kell vezetni, illetve az esetleges egyéb szennyvíződéstől megfelelő módon megtisztítani az összegyűjtött vizeket.
 
(11) A Duna meder karbantartására a folyó mentén 6,0 m-es sávot szabadon kell hagyni, ezen belül mindennemű tevékenység végzésére (növény, fatelepítésre is!) az illetékes Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság engedélyét is meg kell kérni. A vízvédelem biztosítására – vízügyi érdekből szabadon hagyandó sávtól függetlenül – szűrő-védő parti sávot kell kialakítani a Környezetvédelmi Felügyelőséggel egyeztetett módon.
 
(12) A Duna medrét töltéssel alakítani nem szabad, a víz mozgását akadályozó létesítmény elhelyezése tilos! Mindennemű tevékenység, létesítmény elhelyezése, amely a Duna medrét, part-élét érinti, vagy a vízfelület fölé nyúlik csak az illetékes Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
 
(13) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
 
(14) [7]
 
 7. §
Zöldterületek
 
A zöldterületek jellegük szerint az alábbiak:
(1) Közparkok területe
a) A tervezési területen a lakóterület és a Duna közötti teljes terület zöldterület-közpark településszerkezeti besorolásba tartozik.
b) Közparkok a szabályozási terven „Z-KP” jelű területekként szerepelnek.
c) Új növényzetet közterületre csak a felújítással kapcsolatos kertépítészeti terv alapján lehet kiültetni.
d) A közparkokban épületek nem helyezhetők el.
e) A Dunaparton épített, művi partfal nem alakítható ki, tilos a meder szűkítése feltöltéssel.
f) Vízijármű kikötésére alkalmas vizi-állás csak vendéglátó funkcióhoz, vagy nagy zöldfelületigényű intézményi funkcióhoz kapcsoltan, azok telke előtti szakaszon létesíthető.
g) Víziállás létesítése csak akkor lehetséges, ha létesítés helyétől számítva mindkét irányban 50 m-en belül nincs engedélyezett viziállás.
h) Az építésnél a 2/1985.(III.28.)OVH, valamint a 46/1999.(III.18.)Kormány  rendelet előírásait be kell tartani.
(2) Meg kell óvni a közterületen és telkeken belül kertészeti szakvélemény alapján értékesnek nyilvánított idős növényzetet.
(3) Magán- és közterületen fa kivágása csak a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály engedélyével történhet.
(4) A fakivágások esetén figyelembe kell venni, hogy a teljes telekterület minden 100 m2-e után egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa maradjon (legyen) a telken.
 
 
8. §
A védett és védőterületekkel kapcsolatos előírások
 
 Környezetvédelem
 (1) Levegőtisztaság-védelem
- A terület védett I.-es besorolású. Ott csak olyan tevékenység engedhető meg (beleértve a fűtést is) melynek szennyezőanyag kibocsátása nem jár a védett – I.-es kategóriának megfelelő levegőminőségi határértékek (MSZ 215841990. Szabv.) túllépésével.
- Hulladékégetés (kommunális, ipari, veszélyes) a területen nem engedhető meg. Avarégetés a 18/1997.(V.20.) és a 7/2000.(III.03.)sz. Ök. rendelet előírásai szerint lehetséges.
 (2) Zajvédelem
- A 4/1984.(I.23.)EÜM. számú rendelet mellékleteiben az üdülési-pihenési célú területekre vonatkozó határértékeket kell érvényesnek tekinteni a területen építési munkákból, közlekedésből szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységből eredő zaj tekintetében.
 (3) Vízvédelem és talajvédelem
- Útsózás a területen nem engedélyezhető.
   - Állattartás (a kedvtelésből tartott állatok, pld. kutya, macska kivételével), tenyésztés a területen nem megengedett.
   - Talajba, vízelvezető árokba, a Dunába szennyvíz, szennyezett csapadékvíz, mosóvíz stb. nem vezethető.
 (4) Hulladékelhelyezés
- Hulladék vagy bármely talajra, talaj-, és feszíni vízre veszélyes anyag átmenetileg is csak zárt térben, elszigetelten tárolható.
 
9. §
Értékvédelem
 
(1) A kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CLX. tv. előírásait be kell tartani. A földmunkáknál esetleg előforduló régészeti értékek vagy objektumok szakszerű leletmentését biztosítani kell. A tereprendezéshez építkezéshez kapcsolódó 50 cm mélységet meghaladó földmunkák esetén értesíteni kell a Budapesti Történeti Műzeumot, hogy a földmunkákat a területért felelős régész-szakember figyelemmel kísérhesse.
 
10. §
Egyéb rendelkezések
 
(1) Jelen rendelet hatályba lépésével az 1. § (1) bekezdésben megjelölt területen a 31/1997.(VII.21.) számú rendelete (Horgászpart I. ütem) érvényét veszti.
 
(2) Jelen rendelet előírásai a kihirdetés napján lépnek hatályba.
 
 
 
 
 
 
 
Geiger  Ferenc s.k.                                                                                                      dr. Laza Margit s.k.
       polgármester                                                                                                                                 jegyző

 

 

 

 

[1] Módosította az 5/2010.(II.25.) rendelet 11. § Hatályos: 2010. március 1-től
[2] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (5) bekezdés a) pont 1. pont Hatályos: 2018. január 1-től
[3] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (5) bekezdés a) pont 2. pont Hatályos: 2018. január 1-től
[4] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (5) bekezdés a) pont 2. pont Hatályos: 2018. január 1-től
[5] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (5) bekezdés a) pont 2. pont Hatályos: 2018. január 1-től
[6] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (5) bekezdés a) pont 2. pont Hatályos: 2018. január 1-től
[7] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (5) bekezdés b) pont Hatályos: 2018. január 1-től