Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2017.(IX.22.) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról

 Rendelet "PDF" formátumban

 

Mellékletek:
- 1.sz. melléklet - SZT-01, 1.sz. melléklet - SZT-02, 1.sz. melléklet - SZT-03, 1.sz. melléklet - SZT-04, 1.sz. melléklet - SZT-07, 1.sz. melléklet - SZT-08,  1.sz. melléklet - SZT-09, 1.sz. melléklet - SZT-10, 1.sz. melléklet - SZT-16, 1.sz. melléklet - SZT-JM

- 2. sz. melléklet - VK-01, 2. sz. melléklet - VK-02, 2. sz. melléklet - VK-03, 2. sz. melléklet - VK-04, 2. sz. melléklet - VK-07, 2. sz. melléklet - VK-08, 2. sz. melléklet - VK-09, 2. sz. melléklet - VK-10, 2. sz. melléklet - VK-16, 2. sz. melléklet - VK-JM

 

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének
26/2017.(IX.22.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról
(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

 

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)  13.§ (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42.§-ában biztosított véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
 
 I. Fejezet
Általános rendelkezések
 
1. A rendelet alkalmazása és területi hatálya
1.§
 
(1) [1]A Kerületi Építési Szabályzat (a továbbiakban: KÉSZ vagy a szabályzat) hatálya Budapest XXIII. kerület Soroksár, Grassalkovich út – Gyáli patak – Budapest XXI kerület közigazgatási határ – Budapest XX. kerület közigazgatási határ – Temető sor – Szentlőrinci út – Közöslegelő dűlő – Vecsés út által határolt területre terjed ki (a továbbiakban: Tervezési terület).
 (2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és a Fővárosi Rendezési Szabályzat (a továbbiakban: FRSZ) előírásait a szabályzatban foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) A KÉSZ általános előírásait az építési övezetekre-, övezetekre megfogalmazott jellemzők és előírások eltérő rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
 
2. A rendelet tartozékai
2.§
(1) Jelen rendelet mellékletei:
a) [2] számú melléklet: SZT jelű Szabályozási Tervlap (SZT-1, SZT-2, SZT-3, SZT-4, SZT-7, SZT-8, SZT-9, SZT-10, SZT-16 M=1:2000 méretarányú szelvényen ábrázolva és SZT-JM jelű jelkulcs),
b) [3] számú melléklet: VK jelű Védelmi korlátozási tervlap (VK-1, VK-2, VK-3, VK-4, VK-7, VK-8, VK-9, VK-10, VK-16 M=1:2000 méretarányú szelvényen ábrázolva és VK-JM jelű jelkulcs),. számú melléklet: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok listája,
c) 3. számú melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei
(2) Jelen rendelet függelékei:
a) számú függelék: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok listája.
b) 2. számú függelék: A termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő honos fafajok listája.
 
3. Fogalommeghatározások
3.§
E rendelet alkalmazásában:
1. Autós gyorsétterem: Olyan gyorskiszolgáló étteremként működő, elvitelre is forgalmazó vendéglátó létesítmény, ahol az ételrendelés és átvétel közvetlenül a gépjárműből is leadható.
2. Fekvő telek: Olyan telek, melynek közterületi telekhatár szélessége meghaladja az építési övezetre előírt legkisebb telekmélység értékét, és mélysége eléri az építési övezetre előírt telek legkisebb szélesség értékét.
3. Haszonállat: gazdasági haszon céljára tartott állat, azaz:
a) nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly,
b) közepes testű haszonállat: sertés, juh, kecske,
c) kistestű haszonállat: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, prémgörény, tenyésztési céllal eb és macska,
d) egyéb állat: az a)-c) pontban fel nem sorolt valamennyi emlős, hüllő, hal, madár.
4. Hézag: (Hézagosan zártsorú beépítési módban) az egyik oldalsó telekhatár mentén kialakított, legalább 3,0 m széles be nem épített terület.
5. Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező - általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló - sajátos beépítési mód, mely során – a szomszédos telkekhez igazodóan – az egyik oldalon oldalkert alakítható ki.
6. Kialakult állapotú tömb: Olyan telkekből álló tömb, amelyben a telkekhez az övezeti, építési övezeti előírások között a kialakítható legkisebb telekterület mérettől eltérően beépíthető legkisebb telekterület méret is meghatározásra került.
7.Kiegészítő rendeltetésű építmény: Az építési övezet, övezet területén elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény működését kiegészítő rendeltetésű, melléképítménynek nem minősülő építmény, mint:
a) nyárikonyha, mosókonyha, szárító,
b) mezőgazdasági rendeltetésű, tárolást szolgáló építmény (pl: szín, fészer, magtár, góré, csűr),
c) gazdasági rendeltetésű tárolást szolgáló építmény (pl: kisipari rendeltetést szolgáló zárt műhely, mely az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl)
d) egyéb tároló épület (hulladéktartály, tüzelőanyag, szerszámkamra),
e) kazánház,
f) műterem,
g) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
h) árnyékszék,
i) gazdasági bejárathoz tartozó, 20 m2-t meg nem haladó porta.
8. Környezetet zavaró hatású építmény: Olyan építmény, melynek megvalósításához a vonatkozó jogszabályi előírások szerint környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező.
9. Közintézmény: Hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést önállóan vagy vegyesen tartalmazó és azokat kiszolgáló önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épület.
10. Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt.
11. Mélygarázs: A terepszint, vagy az épület alatt kialakított fedett parkoló (garázs), melynek padlóvonala az építményt körülvevő terep síkjához képest legalább 2,0 méterrel lejjebb van.
12. Pavilon: a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 4,5 m épületmagasságú, általában szerelt szerkezetű közterületen létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.
13. Önálló parkoló építmény: Olyan építmény, amely rendeltetése szerint kizárólag gépjárművek nem közterületen történő parkolását szolgálja. Lehet parkolóház, vagy sorgarázs.
14. Szintterületi mutató számítása: a területen a szintterületi mutató értékét – a KÉSZ előírásainak keretei között – az alábbiak szerint kell kiszámítani:
1 A szintterületi mutatót a szintterület értékének és a telek területének hányadosaként kell meghatározni, a szintterületi mutató határértéke az általános szintterületi mutató és a parkolásra fordítható szintterületi mutató összege.
2 Az általános szintterületi mutató értékének számításánál figyelembe kell venni a telken lévő összes épületet, de nem kell beszámítani:
a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,
b) a 4 pont kivételével – a parkolásra fordítható szintterületi mutatóba beszámított területeket,
c) a telek beépített területébe be nem számított területeket.
3 A parkolásra fordítható szintterületi mutató értékébe kizárólag az épületen belül, terepszint alatt vagy felett elhelyezett parkolók területe számítható be.
4 Az önálló parkolóház esetén a szintterületi mutató általános értékét is fel lehet használni parkoló kialakítására.
15. Támfallétesítmény: Támfalhoz kapcsolódó teraszkialakítás, vagy támfalban kialakított gépkocsi-, vagy egyéb tároló.
16. Üzemszerű állattartást szolgáló építmények:
a) 3 vagy több nagytestű haszonállat, vagy
b) 10 vagy több közepes testű haszonállat, vagy
c) 150 darabnál több vegyes szárnyas, vagy
d) 50 darabnál több prémes állat, vagy
e) egyéb állat eladásra történő
tartása vagy tenyésztése céljából épülő építmények.
 
4. A szabályozás eszközei
4.§
(1) A Szabályozási Tervlap kötelező elemei:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet és övezet határa,
c) építési övezet és övezet jele,
d) építési hely,
e) építési vonal,
f) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
g) zagytér elhelyezésére kijelölt terület,
h) telek be nem építhető területe,
i) meglévő, megtartandó zöldfelület,
j) kötelezően kialakítandó zöldfelület,
k) értékes faegyed, fasor,
l) sajátos jogintézménnyel érintett terület.
(2) A Védelmi korlátozási tervlap
a) nemzetközi jogszabály által meghatározott kötelező elemei:
1. NATURA 2000 terület,
b) országos jogszabály által meghatározott kötelező elemei:
1. vasútvonalak védőtávolsága,
2. országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó területe,
3. közművezeték biztonsági övezete,
4. hidrogeológiai „B” védőterülete,
5. mikrohullámú összeköttetés magassági korlátozása 30,0 méter felett,
6. nagykiterjedésű nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
7. nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
8. régészeti érdekű terület,
9. országosan nyilvántartott műemlék azonosítója és törzsszáma,
10. országosan nyilvántartott műemlék műemléki környezete, azonosítója és törzsszáma,
11. országos jelentőségű tájképvédelmi terület
12. ex-lege védett forrás
13. partvonaltól számított 50 méteres távolság,
14. országos erdőállomány adattár szerinti erdőterület
c) fővárosi jogszabály által meghatározott kötelező elemei:
1. fővárosi helyi védettségű építmény,
2. településképvédelmi jelentőségű tervezett fasor,
3. gyorsvasút vonal térszín alatti szakaszának védelmi zónája,
4. távlatban kiépítendő tisztított szennyvíz nyomóvezeték,
5. távhő kooperációs gerincvezeték,
d) egyéb kötelező elemek:
1. adótorony,
2. nagyközép-nyomású gázvezeték,
3. ivóvíz gerincvezeték,
4. vasút tengelyvonala,
5. időszakosan erős szaghatással érintett terület határa (Dél-Pesti Szennyvíztisztító telep)
(3) A védelmi korlátozási tervlapon rögzített védelmek és korlátozások, más jogszabályoknak a területet érintő tájékoztatói. A mindenkori ágazati jogszabályok, által megállapított védelmek és korlátozások figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
 
5. Övezeti határ értelmezése
5.§
(1) Abban az esetben, ha a Szabályozási Terven egy telek több építési övezetbe, vagy övezetbe került besorolásra akkor az övezeti határt úgy kell értelmezni, mintha telekhatár volna, vagyis az övezeti előírásokban meghatározott jellemzőknek övezetenként meg kell felelni.
(2) Abban az esetben, ha a Szabályozási Terven két szomszédos telek közötti telekhatár egyben övezeti határ is, akkor a telkek közötti telekhatár módosításához előzetesen az övezeti határt is módosítani kell.
(3) [4]A szabályozási terven jelölt, két eltérő közterületi besorolású övezet közötti határvonalon új telekhatár kialakítható.
 
II. Fejezet
Egyes településrendezési sajátos jogintézmények
 
6. Telekalakítás
6.§
(1) Kialakult állapotú tömbben:
a) meglévő telkek méretei eltérhetnek az építési övezetek előírt méreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet.
b) telekfelosztás, telekhatárrendezés esetén 10 %-kal el lehet térni az építési övezeti előírásokban meghatározott legkisebb telekterület-méret-, legkisebb közterületi szélesség-, illetve telekmélység értékektől.
c) az a telek, amelynek telekmérete nem éri el az övezetre, vagy építési övezetre előírt legkisebb telekterület méretet, de az övezetre, vagy építési övezetre meghatározott legkisebb beépíthető telek terület méretet eléri, beépíthető.
(2) Magánút kialakítása építési övezeten belül megengedett, a 39. §-ban előírtak figyelembe vételével.
(3) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyet új telekhatár keresztezhet, ilyen esetben az építési övezetnek megfelelő beépítési mód figyelembevételével kell a rendezett telek elő, hátsó- és oldalkert méreteit biztosítani.
 
 III. Fejezet
Területfelhasználás
 
7.Belterülethatár módosítás
7.§
(1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási Tervlapok tartalmazzák.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható legalább telektömbre kiterjedően. Telkenkénti belterületbe vonás csak belterületi telekhez közvetlenül kapcsolódó telek esetében megengedett.
 
 
8. A területfelhasználási egységek tagozódása
8.§
(1) [5]A Terület az alábbi beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
a) beépítésre szánt területek:
1. Kisvárosi lakóterületek:                                                Lk
2. Kertvárosi lakóterületek:                                              Lke
3. Kiemelt jelentőségű helyi központi területek:                 Vt-H
4. Intézményi területek:                                                   Vi
5. Hétvégi házas üdülőterületek:                                       Üh
6. Gazdasági kereskedelem-szolgáltató területek:              Gksz
7. Nagykiterjedésű rekreációs, és szabadidős területek      K-Rek
8. Különleges szennyvízkezelési területek:                        K-Sz
b) beépítésre nem szánt területek:
1. Közpark területek:                                                       Zkp
2. Védelmi erdő területek:                                                Ev
3. Közjólétei erdőterületek:                                              Ek
4. Általános mezőgazdasági területek:                              Má
5. Kertes mezőgazdasági területek:                                  Mk
6. Természetközeli területek:                                           Tk
7. Temető területe:                                                         Kb-T
8. Vízgazdálkodási területek:                                           Vá
9. Közúti főközlekedési területek:                                    KÖu
10. Kerületi (települési) jelentőségű Közúti közlekedési területek KÖt
11. Kötöttpályás közlekedési területek:                            KÖk
 
 IV. Fejezet
Építmények rendeltetési egységeinek, valamint a sajátos építményfajták
elhelyezésének szabályai
 
9.Építmények rendeltetési egységeire vonatkozó általános előírások
9. §
(1) [6]A Tervezési terület lakó-, üdülő-, kiemelt jelentőségű helyi központi, intézményi, nagykiterjedésű rekreációs, és szabadidős területek építési övezeteiben, valamint erdő- és természetközeli övezetek területein, a terület nyugalmának biztosítása érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenység végzésére szolgáló rendeltetés nem helyezhető el.
(2) Új autós gyorsétterem, zenés vendéglátó, diszkó rendeltetési egységet tartalmazó építmény csak gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén helyezhetők el.
(3) Kerthelyiséggel üzemelő közösségi szórakoztató rendeltetési egységet tartalmazó építmény kizárólag gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén és csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni védelemet igénylő rendeltetésektől a méretezett védőtávolság vagy akusztikai védelem biztosítható.
(4) [7]Rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely csak katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.
 
10.Üzemanyagtöltő állomás, autós gyorsétterem
10.§
(1) A Tervezési területen új üzemanyagtöltő állomás és autós gyorsétterem csak Gksz területfelhasználású építési övezet, illetve Köu területfelhasználási övezetben létesíthető.
 
11.Pavilon elhelyezésének szabályai
11.§
(1) A Tervezési területen pavilon csak településrendezési, közlekedési, településképi arculat és üzemeltetési követelményeknek megfelelően, kizárólag vendéglátó egység céljára, továbbá virág-, hírlap-, fagylalt-, népi-, iparművészeti-, képző- és fotóművészeti termékek árusítására, valamint turisztikai információ-ellátás céljára létesíthető, illetve működtethető.
(2) A Tervezési területen pavilon járdán akkor helyezhető el, ha a visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége legalább 3,0 méter.
 
12.Önálló parkoló építmények
12.§
(1)     Parkolóházat csak a Képviselő-testület által jóváhagyott Telepítési tanulmányterv alapján – a KÉSZ előzetes módosításával – szabad elhelyezni, ha azt az övezeti, építési övezeti előírások lehetővé teszik.
13.Kerítések
13.§
(1) Mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,8 méter magas, kizárólag lábazat nélküli, 80%-ban áttört kivitelű kerítés (oszlopokra feszített drótfonat) létesíthető.
(2) Duna part menti közterülettel közvetlenül határos területen tömör kerítés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem létesíthető.
(3) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában az erdőterületeken legfeljebb 1,8 méter magas, fából, vagy vadhálóból készült lábazat nélküli, – 80 %-ban áttört - kivitelű kerítés létesíthető.
 
14.Támfal, támfallétesítmények
14.§
(1) Támfallétesítmény a meglévő támfalba építve abban az esetben létesíthető, ha az eredeti támfalmagasság legfeljebb 0,50 m-rel történő emelésével kialakítható, továbbá a terepszint az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,00 m-rel változik meg.
 
15.Kikötők, úszóművek, víziállások
15.§
(1) Hajó- (úszómű-) kikötő – az egyéb jogszabályokban tiltott helyek kivételével, a vonatkozó előírások betartása mellett – a Tervezési terület Duna-parti szakaszain elhelyezhető.
(2) A kikötői felépítmények közül:
a) helyszínenként egy 12 m2 bruttó területet meg nem haladó földszintes, legfeljebb 4,0 méteres építménymagasságú építmény létesíthető.
b) a (2) bekezdés a) pontban meghatározottakat meghaladó méretű felépítmény csak a Képviselő-testület által jóváhagyott Telepítési tanulmányterv alapján – a KÉSZ előzetes módosításával – létesíthető.
(3) A Tervezési területen kizárólag kikötő, vendéglő, úszó bemutatóterem, szálláshely vagy csónakház rendeltetésű úszómű, és csak akkor helyezhetők el, ha:
a) a rendeltetéshez szükséges parkolóhely egyidejűleg biztosítható,
b) a megközelítés és forgalom forgalomtechnikai vizsgálatokkal igazolt módon, biztonságosan megoldott,
c) az úszóművön folytatott tevékenység a közvetlen környezetében lévő lakó és üdülő területekre előírt zajterhelési határértékeket nem lépi túl
 
16.Egyéb építmények
16.§
(1) Egyes mérnöki létesítmények
a) Minden övezet, építési övezet területén elhelyezhető:
1 a forrásfoglalás,
2 a vízműgépház,
3 szennyvízátemelő,
4 a transzformátorállomás,
5 az energia-átalakító,
6 a gáznyomás-szabályozó,
7 önálló épületként tervezett kazánház,
8 vízelvezető-, szikkasztóárkok,
9 a közművezetékek nyomvonalai
műtárgyai és építményei.
b) Víz- és záportározó, köztisztasági célt szolgáló hintőanyagtároló telep elhelyezésének szükségességét és módját övezeti, építési övezeti előírásban vagy Szabályozási Terven jelölve kell meghatározni.
c) A mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő méretű, önálló telek is kialakítható.
(2) Sportlétesítmény időjárás elleni védelmét szolgáló sátor évente november 1. és március 31. közti időtartamra, időszakosan létesíthető.
(3) Hírközlési torony, önálló távközlési építmény (6,0 méternél nagyobb antenna, beleértve a GSM tornyot is) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában lakó- és üdülőterülettől mért 100 méteren belül nem létesíthető.
(4) Krematórium: A Tervezési területen krematórium nem létesíthető.
 
V. Fejezet
Építés általános szabályai
 
17.A beépítési módok
17.§
(1) A Tervezési területen a telkek beépítési módja az alábbi lehet:
a) zártsorú: .......................................... Z,
b) szabadonálló: ................................. SZ,
c) oldalhatáron álló.............................. O,
d) ikresen csatlakozó.............................
e) [8]sorházas………………………………S.
(2) Zártsorú beépítésI módú területen:
a) csoportházas, zártudvaros és hézagosan zártsorú beépítés mód kialakítható amennyiben az építési övezet előírásai azt lehetővé teszik.
b) hézagosan zártsorú beépítési mód esetében – ha az épületek elhelyezése nem telekhatártól telekhatárig (zártsorúan) történik – az épületek zárt sorát legalább 4,0 méter (kialakult telektömbben legalább 3,0 m) hézaggal meg kell szakítani.
c) [9]eltérő rendelkezés hiányában saroktelek esetén a hátsókert mértéke 6,0 méter.
d) Az illeszkedés általános szabályai zártsorú beépítés esetén:
1. A telekbelső felé nyúló, oldalhatáronálló épületrész hossza általában a szomszédos épületekével megegyező, de legfeljebb 18 m hosszú lehet az építési övezeti előírások keretei között.
2. Oldalhatáronálló épületrész esetében a hátsókerti építési vonal – kivéve, ha építési hely lehetővé teszi – legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési vonalától.
e) [10]eltérő rendelkezés hiányában az épületeket telekhatártól telekhatárig kell kialakítani, szomszéd telken található, meglévő épület esetén ahhoz csatlakozva.
 
(3) [11]SZABADONÁLLÓ BEÉPÍTÉSI módú területen:
a) Az építési helyet a terepszint alatt az alábbiak szerint kiterjesztve kell értelmezni:
az előkertben, valamint az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteres sávon belül a terepszint alatti gépkocsitároló, parkoló megközelítéséhez szükséges rámpa kialakítható.
b) Az illeszkedés általános szabályai szabadonálló beépítési mód esetén:
meglévő, legkisebb telekszélességi méretet el nem érő, de a legkisebb beépíthető telekterületet meghaladó méretű telkek esetén az építési övezeti előírások keretei között az ikresen csatlakozó beépítési mód alkalmazása is megengedett, amennyiben a meglévő, beépítés is ikresen csatlakozó.
 
(4) [12]OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI módú területen:
a) Az épület oldalhatáron álló homlokzatának magassága (F/L) nem haladhatja meg az építési övezetre előírt épületmagasság értékét.
b) Az építmények telekhatártól számítottan legfeljebb 1,00 méteres távolságra (csurgótávolság) állhatnak.
 
(5) [13]SORHÁZAS beépítési módú területen:
Az épületek a zártsorú beépítéshez hasonlóan helyezhetők el azzal az eltéréssel, hogy az egymáshoz sorban csatlakozó épületek egy, vagy több szomszédos telken is telepíthetők. A sorházas egységét lezáró utolsó épület mellett oldalkert is kialakítható.
 
18.Az elő-, oldal-, hátsókertek (építési hely) és építési vonal meghatározásának szabályai
18.§
(1) Az előkert mérete eltérő rendelkezés hiányában:
a) a túlnyomó részben még nem beépült telektömbben az építési határvonal 5,0 méter, de az építési vonal a közterületi határvonaltól legfeljebb 10,0 méter távolságra lehet,
b) a túlnyomó részben beépült telektömbben az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) kialakult méret,
c) vagy a közterület felőli kötelező építési vonallal meghatározott,
d) vagy meglévő épület részleges vagy teljes bontása esetén az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) kialakult méret,
(2) Az oldalkert mérete eltérő rendelkezés hiányában:
a) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítés esetében a tényleges épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,
b) oldalhatáron álló beépítés esetében 4,0 méter,
c) hézagosan zártsorú beépítési mód esetében – ha az épület elhelyezése nem telekhatártól telekhatárig történik, - legalább 4,0 méter (hézag mérete),
d) Kialakult állapotú módú tömbben az oldalkert mérete:
1. szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítés esetében a tényleges épületmagasság fele,
2. oldalhatáronálló beépítés esetében: 3,0 m,
3. hézagosan zártsorú beépítési mód esetében – ha az épület elhelyezése nem telekhatártól telekhatárig történik - legalább 3,0 m (hézaggal mérete).
(3) A hátsókert mérete eltérő rendelkezés hiányában:
a) az épület hátsókert felé néző homlokzatmagasságával azonos érték, de legalább 6,0 m kell legyen.
b) nem kell hátsókertet kialakítani zártudvaros beépítés esetén.
c) Kialakult állapotú tömbben a hátsókert mérete nem lehet kisebb az építmény hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságának mértékénél.
(4) Amennyiben a Szabályozási Tervlapon jelölt építési hely szerint számított beépíthetőség maximuma kevesebb az építési övezetre-, övezetre terepszint felett megengedett legnagyobb beépítettség szerint számított értéknél, úgy az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.
(5) Az építési övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg az építési övezetre előírt telekmélységet.
 
19.Általános beépítési előírások
19.§
(1) Fekvő telek építési teleknek tekinthető és az egyéb előírások keretei között beépíthető.
(2) [14]Az Lk, Lke, Vt-H, Vi és K-Rek építési övezetekben szálláshely-szolgáltatás céljára konténer és sátor nem helyezhető el.
(3) [15]A Lk, Lke, Vt-H, Vi, K-Rek és Üh építési övezetekben
a) az üzemszerű-, és a haszonállat tartást szolgáló,
b) új gépjárműjavító, autógumis-műhely, autómosó rendeltetésű
(4) Eltérő rendelkezés hiányában építési övezetekben a kiegészítő rendeltetésű építmények kizárólag építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a Gksz és Vt-H építési övezetekben porta épület előkertben történő telepítésének eseteit.
(5) Elő-, és oldalkertben terepszint alatti gépkocsitároló, parkoló megközelítéséhez rámpa kialakítása megengedett.
(6) Elő-, oldal-, hátsókert területébe előtető, előlépcső, kizárólag gyalogos használati rendeltetésű rámpa benyúlhat.
(7) [16]Lk, Lke, Vt-H, Vi, K-Rek és Üh jelű építési övezetekben és beépítésre nem szánt területek övezeteiben a hátsókert előírt legkisebb méretén belül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, jégverem, zöldségverem, gépkocsi- és egyéb tároló kivételével építmény, melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény nem helyezhető el.
(8) A 25 m-nél kisebb átlagos mélységi méretű telken az előírt hátsókertnek a hátsó telekhatártól mért 3,0 m-en kívüli részén a (7) bekezdésben felsorolt építményeken túl toldalékként mosókonyha, nyárikonyha is elhelyezhető.
(9) Önálló terepszint alatti építmény – az építési övezeti, övezeti előírások szerint elhelyezhető melléképítmények és a földdel borított pince kivételével – nem létesíthető.
(10) Tereprendezés esetén a természetes terepfelület megváltoztatása nem eredményezheti a csapadékvíz szomszédos telekre való átjutását. Építményt csak a természetes terepviszonyokhoz illeszkedő módon lehet elhelyezni, feltöltés, illetve bevágás legfeljebb 1,5 m lehet.
(11) A megengedett legnagyobb épületmagassági értékeket – eltérő építési övezeti, illetve övezeti előírás hiányában – a nem épületnek minősülő építmények esetében is alkalmazni kell, kivéve a templomtornyok, valamint a gazdasági és különleges területeken a technológiához szükséges műtárgyakat.
 
 20.Épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó általános előírások
20.§
(1) [17]
(2) [18]
(3) [19]Lk, Lke, Vt-H, Vi, K-Rek építési övezetekben gépkocsitároló – eltérő építési övezeti rendelkezés hiányában – a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhető el.
(4) Tetőtér beépítés meglévő épületben csak az alábbiak szerint létesíthető, ha:
a) a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,
b) új önálló rendeltetési egység (lakás, iroda) alakul ki és annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően biztosított, illetve biztosítható.
(5) Meglévő padlástér egy szintben történő – meglévő rendeltetési egység bővítését szolgáló – kialakítása esetén az építési övezetre előírt szintterületi mutató a FRSZ-ben rögzített beépítési sűrűség Bsá határértékéig túlléphető.
(6) [20]
(7) A Köu övezet mentén az épületek földszintjének utcai traktusában új lakó rendeltetési egység kialakítása nem megengedett.
(8) Meglévő épület esetén amennyiben a telek beépített alapterülete jelentősen meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékét – kizárólag visszabontással egyidejűleg végrehajtott átalakítás során – az OTÉK keretei között, illetve az alábbi esetekben és feltételekkel – az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség túlléphető:
a) ha a visszabontással a beépített alapterület legalább 25%-kal csökken, és
b) az átalakítás eredményeként a legnagyobb beépítettség túllépése legfeljebb 10%.
 
 VI Fejezet
Építési övezetek részletes előírásai
 
21. Lakóterületek
21.1. Lakóterületek általános előírásai
21. §
(1) [21]
(2) Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – a lakó rendeltetésen kívül önállóan is elhelyezhető rendeltetések:
a) szállás,
b) szolgáltatás,
c) közintézmény,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) igazgatási, iroda,
f) sport,
g) lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi.
(3) Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben az alábbi kiegészítő rendeltetés is megengedett:
a) háztartással kapcsolatos tároló,
b) műterem.
(4) Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, zöldségverem,
g) zászlótartó oszlop.
(5) Az építési övezetekben új kereskedelmi funkció elhelyezése esetén a lakótelkek felé eső telekhatár mentén legalább 3 méter szélességben többszintes növényállomány vagy tömör kerítés létesítendő.
 
21.2.Lk-1 jelű kisvárosias lakóterületek általános előírásai
22. §
(1) Az Lk-1 jelű kisvárosias lakóterületeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:
a) Kisvárosias, jellemzően lakó rendeltetésű, oldalhatáros beépítésű lakóterületek:Lk-1-XXIII-1.
b) Kisvárosias, vegyes rendeltetésű lakóterületek:            Lk-1-XXIII-2.
c) Kisvárosias, a jellemzően intézményi rendeltetésű lakóterületek:            Lk-1-XXIII-3.
d) [22]Kisvárosias, Templom utca melletti lakóterületek:                         Lk-1-XXIII-4.
(2) Az építési övezetekben elhelyezhető maximális rendeltetési egységszám – eltérő övezeti rendelkezés hiányában - hat, melyből legfeljebb négy lehet lakó rendeltetés.
(3) Az építési övezetekben eltérő övezeti rendelkezés hiányában telkenként több főépület is elhelyezhető.
(4) Az Lk-1 jelű kisvárosias lakóterületen a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. számú táblázat tartalmazza.
 
21.3. Lk-1 jelű kisvárosias lakóterületek részletes előírásai
23. §
(1) [23]Az Lk-1-XXIII-1/1 és Lk-XXIII-1/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el,
b) melynek beépítési módja oldalhatáron álló, a kötelező építési vonal az utcai telekhatár és a telkek azon oldalhatára, ahol a meglévő épületek az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) jellemzően elhelyezkednek.
(2) Az Lk-1-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) A főrendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy önálló épületben gépjárműjavítással, háztartási gépek javításával kapcsolatos szolgáltató funkció is megengedett.
(3) [24]Az Lk-1-XXIII-2/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) Amennyiben a fő rendeltetés szerinti épület lakófunkciójú, a beépítés legfeljebb 50 % lehet, és a zöldfelületnek legalább a 40 %-os mértéket el kell érnie.
b) A fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy önálló épületben gépjárműjavítással, háztartási gépek javításával kapcsolatos szolgáltató funkció is megengedett.
(4) [25]Az Lk-1-XXIII-4/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
 
22.1.Kertvárosias lakóterületek általános előírásai
24. §
(1) [26]A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:
a) Kertvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterületek:      Lke-1-XXIII-1.
b) Kertvárosias, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-2.
c) Kertvárosias, jellemzően zártsorú és sorházas beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-3.
d) Kertvárosias, jellemzően ikres beépítésű lakóterületek:             Lke-1-XXIII-4.
e) Kertvárosias, oldalhatáron-, és szabadon álló beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-5.
f) Kertvárosias, oldalhatáron- és szabadon álló és ikres beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-6.
g) Kertvárosias, vegyes, átalakuló beépítésű lakóterületek:              Lke-1-XXIII-7.
h) Kertvárosias, jellemzően intézményi, vendéglátó-, és kereskedelmi rendeltetésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-8.
i) Kertvárosias, rehabilitációt igénylő lakóterületek: Lke-1-XXIII-9.
(2) [27]Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – legfeljebb négylakásos lakóépület, vagy maximálisan négy rendeltetési egység, 1000 m2-nél nagyobb méretű telken legfeljebb hat rendeltetési egység helyezhető el. Ahol övezeti rendelkezés korlátozza a lakóépület lakásszámát, ott a lakásszám megengedett mértékéig a 21. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetések is elhelyezhetők.
(3) Kertvárosias lakóterületen a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú táblázat tartalmazza.
 
22.2. Kertvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterületek részletes előírásai
25. §
(1) Az Lke-1-XXIII-1/2 jelű építési övezetben:
a) Egészségügyi épület, szociális épület, szálláshely-szolgáltató épület, sportépítmény, és több lakóépület, de legfeljebb 15 lakás és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.
b) A maximális homlokzatmagasság 6.0 m.
c) Az övezetben nyeles telek nem megengedett, de magánút legalább 10,0 m szélességben kialakítható.
d) A szabályozási terven jelölt értékes faegyedek, fasorok megtartandók, védendők, kipusztulás esetén pótlandók, építmény-elhelyezés érdekében nem vághatók ki.
(2) Az Lke-1-XXIII-1/3 jelű építési övezetbe sorolt Felső Duna sor melletti telkeken:
a) a 21. § (2) bekezdés figyelembevételével vendéglátó funkció és kilátóterasz kialakítása is megengedett.
b) kilátóterasz, illetve parkoló esetén az utcával párhuzamos 6 m-es sávot kötelezően parkolóként kell kialakítani és fenntartani. A parkolósáv fölé, annak síkja felett minimum 2,5 m-rel erkély, terasz a telekhatárig kialakítható.
c) a maximális homlokzatmagasság 6.0 m.
d) 1 m-nél magasabb támfal, illetve bevágás nem alakítható ki.
(3) Az Lke-1-XXIII-1/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) kizárólag vízisportokhoz kapcsolódó kiszolgáló sportépítmény helyezhetők el.
b) a telek területének maximum 10 %-a, legfeljebb azonban 500 m2 építhető be.
c) a fennmaradó területet növényzettel, (dominánsan fákkal, cserjékkel) fedetten kell kialakítani.
(4) [28]Az Lke-1-XXIII-1/5 jelű építési övezetbe sorolt telkeken négynél több, de legfeljebb hatlakásos lakóépület 1200 m2-nél nagyobb telken helyezhető el.
 
22.3. Kertvárosias, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóterületek részletes előírásai
26. §
(1) Az Lke-1-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) melynek beépítési módja oldalhatáron álló, a kötelező építési vonal az utcai telekhatár és a telek északi oldalhatára.
b) a Szabályozási Terven jelölt kötelező építési vonalon épület zártsorú beépítéssel is kialakítható.
(2) Az Lke-1-XXIII-2/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) a Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti területen a § (2) bekezdés figyelembevételével vendéglátó funkció és kilátóterasz kialakítása is megengedett.
b) a Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti területen, a Felső Duna sorral határos telek közterület felőli határa mellett kialakított kilátóterasz, illetve parkoló esetén az utcával párhuzamos 6 m-es sávot kötelezően parkolóként kell kialakítani. A parkolósáv fölé, annak síkja felett minimum 2,5 m-rel erkély, terasz a telekhatárig kialakítható.
a) lejtős terepen a lejtő felőli oldalon a homlokzatmagasság legfeljebb 8,5 m lehet.
b) 1 m-nél magasabb támfal, illetve bevágás nem alakítható ki.
c) az utcai telekhatár kötelező építési vonal, kivéve a Felső Duna sor felé néző és a Vecsés út Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti telkek esetében, ahol az előkert 6,0 m.
(3) Az Lke-1-XXIII-2/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
(4) [29]Az Lke-1-XXIII-2/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
 
26/A. §[30]
Az Lke-1-XXIII-3/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb hatlakásos sorházas lakóépület helyezhető el.
 
26/B. §[31]
(1) Az Lke-1-XXIII-4/1 és Lke-1-XXIII-4/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
b) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átépítése, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az ikres beépítési módtól.
c) 20 méternél kisebb mélységű telek esetében a hátsókert 1,0 méterig csökkenthető.
 
22.4. Kertvárosias, oldalhatáron-, és szabadon álló beépítésű lakóterületek részletes előírásai
27. §
(1) Az Lke-1-XXIII-5/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a. maximum kétlakásos lakóépület helyezhető el.
b. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átépítése, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni a szabadon álló beépítési módtól.
(2) [32]Az Lke-1-XXIII-5/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el,
b) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átépítése, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, a szabadon álló beépítési módtól ebben az esetben el lehet térni.
 
27/A. §[33]
(1) Az Lke-1-XXIII-6/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
b) meglévő zártsorú beépítésű épület átépítése, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az ikres beépítési módtól.
 
27/B. §[34]
(1) Az Lke-1-XXIII-7/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
b) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átépítése, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, a szabadon álló beépítési módtól ebben az esetben el lehet térni.
(2) Az Lke-1-XXIII-7/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
b) meglévő szabadon álló beépítésű épület átépítése, bővítése szabadon álló kialakítással is megengedett, az oldalhatáron álló beépítési módtól ebben az esetben el lehet térni.
 
22.5. Kertvárosias, rehabilitációt igénylő lakóterületek részletes előírásai
28. §
(1) Az Lke-1-XXIII-9/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) csoportházas és hézagosan zártsorú beépítés is kialakítható.
 
23. Kiemelt jelentőségű helyi központi területek
23.1. Kiemelt jelentőségű helyi központi területek általános előírásai
29. §
(1) A kiemelt jelentőségű helyi központi területek elsősorban kerületi jelentőségű intézmények, közintézmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A kiemelt jelentőségű helyi központi területeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:
a) Intézmények területei:             Vt-H-XXIII-1.
b) [35]Családi házas átalakuló területek: Vt-H-XXIII-2.
(3) Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – járműtároló önállóan vagy önálló terepszint alatti épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki.
(4) Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – a lakó rendeltetésen kívül önállóan is elhelyezhető rendeltetések:
a) közintézmény,
b) igazgatási,
c) vendéglátó,
d) szolgáltató,
e) szállás,
f) iroda,
g) sport,
h) kulturális-, közösségi szórakoztató,
i) legfeljebb 5.000 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi célú épületek,
j) parkolóház.
(5) Az építési övezetekben eltérő rendelkezés hiányában elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
d) kerti építmény,
e) zászlótartó oszlop
rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(6) Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – telkenként több épület is elhelyezhető.
(7) A parkolási igényeket, épületen belül (mélygarázs, parkolóház), vagy/és felszíni parkolóban lehet biztosítani.
(8) A terepszint alatti beépítés mértéke mélygarázs céljára elérheti a 100 %-ot, ha a telek mérete 1.500 m2-nél kisebb.
(9) A telek terepszint alatti 100 %-os beépítése esetén tetőkertet kell kialakítani a pinceszint felszín felett be nem épített részének legalább 50 %-án.
(10) Az épületmagasság megengedett legkisebb értékétől akkor sem lehet eltérni, ha az építés több szakaszra bontva kerül megvalósításra.
(11) A kiemelt jelentőségű helyi központi területeken a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket az 3. számú táblázat tartalmazza.
 
23.2. A kiemelt jelentőségű helyi központi területek részletes előírásai
30 §[36]
(1) A Vt-H-XXIII-1/1 és Vt-H-XXIII-2/1 jelű építési övezetben a meglévő épületek homlokzatához új épületnek úgy kell csatlakoznia, hogy a homlokzatmagasság eltérési mértéke a meglévő épület homlokzatmagasságának az 1/10-ét nem haladja meg. A csatlakozó homlokzati sáv szélessége min. 3,0 m.
(2) A Vt-H-XXIII-1/2 jelű építési övezetben:
a) volt városháza és az általános iskola telkén a Templom utca felől az előkert mérete 5 méter, a Hősök tere felől 15 méter, a kötelező építési vonallal meghatározott szakaszokon pedig előkert nem alakítható ki.
b) a Hősök tere vasútállomás felőli végén található tömbökben az előkert mérete az Arany János utca felől 0 méter, a Láng Endre utca felől 3 méter, a többi közterület felől 5 méter.
(3) A Vt-H-XXIII-2/1 jelű építési övezetben szabadon álló beépítés ott alakítható ki, ahol a szabályozási terv nem jelöl kötelező építési vonalat az utcai telekhatáron.
(4) A Vt-H-XXIII-2/2 jelű építési övezetben az előkert mérete, ami egyben kötelező építési vonal: a tér északi oldalán 5 méter, a tér déli oldalán 3 méter.
(5) A Jelző utca – szabályozási tervlapon megszüntetésre jelölt – szakaszán a meglévő közművezetékek kiváltása előtt épület csak a védőtávolságok figyelembevételével helyezhető el.
 
30/A. §[37]
(1) Az intézményi területek elsősorban intézményi, valamint lakóterületeket kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az intézményi területeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:
            Beépítetlen, vagy átalakuló intézményi fejlesztési területek:                   Vi-2-XXIII-2.
(3) Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – járműtároló önállóan vagy önálló terepszint alatti épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki.
(4) Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – elhelyezhető rendeltetések:
a) közintézmény,
b) igazgatási,
c) vendéglátó,
d) szolgáltató,
e) szállás,
f) iroda,
g) sport,
h) kulturális-, közösségi szórakoztató,
i) legfeljebb 5.000 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi célú épületek,
j) parkolóház,
k) lakó, amennyiben övezeti előírás megengedi.
(5) Az építési övezetekben, eltérő rendelkezés hiányában elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
d) kerti építmény,
e) zászlótartó oszlop.
(6) Az építési övezetekben, eltérő övezeti rendelkezés hiányában, telkenként több épület is elhelyezhető.
(7) Az intézményi területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket a 3. melléklet 3/A. számú táblázata tartalmazza.
 
30/B. §[38]
(1) A Vi-2-XXIII-2/1 és Vi-2-XXIII-2/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) a vasút védőtávolságán kívül legfeljebb kétlakásos új lakóépület létesíthető.
b) a vasút védőtávolságán belül meglévő lakóépület átépítése, bővítése megengedett.
(2) A Vi-2-XXIII-2/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a MÁV vasúti és vasúti üzemi területeihez tartozó építmények, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók is elhelyezhetők. A P+R parkoló felszínen, épületben, mélygarázsban vagy/és parkolólemezen egyaránt létesíthető.
(3) A Vi-2-XXIII-2/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) a szabályozási terven jelölt 200 férőhelyes minimális befogadóképességű parkolási létesítmény kialakítható az övezetben elhelyezhető rendeltetésekhez kapcsolódóan (épületen belül is), vagy önállóan (parkolóház, mélygarázs, fedetlen parkolófelület).
b) vegyes funkció (parkoló + intézmény) esetén a szükséges parkolóhelyeket (P+R parkoló és a rendeltetésekhez tartozó parkoló) külön-külön is biztosítani kell.
 
24. Hétvégi házas üdülő területek
24.1. Hétvégi házas üdülő területek előírásai
31. §
(1) A hétvégi házas üdülő területek a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban üdülő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A hétvégi házas üdülő területeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:
a) Sportolási funkcióval bővített hétvégi házas üdülő terület: Üh-XXIII-1.
b) [39]Kialakult hétvégi házas üdülő terület: Üh-XXIII-2.
(3) A hétvégi házas üdülő területeken elhelyezhető épület az üdülő rendeltetésen kívül:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi,
b) vendéglátó,
c) szálláshely-szolgáltató és
d) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(4) A hétvégi házas üdülő területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket az 4. számú táblázat tartalmazza.
 
24.2. Hétvégi házas üdülő területek részletes előírásai
32. §
(1) Az Üh-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
b) az előkert mérete legalább 5,0 méter.
c) gépkocsitároló külön épületként is elhelyezhető.
(2) [40]Az Üh-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
a) az előkert mérete 5,0 méter.
b) gépkocsitároló önálló épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki.
 
 25. Gazdasági területek
25.1. Gazdasági területek általános előírásai
33. §
(1) A gazdasági területek elsősorban raktározást, termelést szolgáltató területek logisztikai, koncentrált árufuvarozás közlekedési, raktározási, és átrakodási területei.
(2) A gazdasági területeken – eltérő övezeti rendelkezés hiányában:
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetési célú,
b) iroda,
c) kereskedelmi,
d) szolgáltató,
e) elektromos alállomás,
f) gázátadó állomás,
g) hulladékgyűjtő udvar,
h) üzemanyagtöltő állomás,
i) raktározási, logisztikai telephely
rendeltetésű épületek önállóan és vegyesen is elhelyezhetők.
(3) Az építési övezetben lévő építési telken a Katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó új veszélyes üzem engedélyezése kizárólag akkor megengedett, ha az üzem veszélyességi övezete másik beépítésre szánt területen lévő telkeket nem érint.
 
33/A. §[41]
(1) A gazdasági jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:
Kialakult vagy átalakuló ipari-gazdasági területek:                                       Gksz-1-XXIII-1.
(2) A gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 5. számú táblázata tartalmazza.
 
33/B. §[42]
A Gksz-1-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telken:
Üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
 
25.2. Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek általános előírásai
34. §
(1) A gazdasági jellemzően raktározást, termelést szolgáló területeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:
a) Kialakult ipari-gazdasági területek:                         Gksz-2-XXIII-1.
b) Átalakuló és fejlesztésre kijelölt ipari-gazdasági területek: Gksz-2-XXIII-2.
(2) A gazdasági jellemzően raktározást, termelést szolgáltató területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket az 5. számú táblázat tartalmazza.
 
25.3. Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáltató területek részletes előírásai
35. §
(1) A Gksz-2-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telken:
a) Üzemanyagtöltő állomás a területen nem helyezhető el.
b) Az üzem tevékenységéhez szükséges technológiai jellegű építmény és saját önálló reklámhordozó legmagasabb pontja 25,0 m lehet.
c) A Szabályozási Tervlapon megtartandóként jelölt zöldfelületet, mint meglévő háromszintes növényállományt kell fenntartani.
d) A Szabályozási Tervlapon kialakítandóként jelölt zöldfelületnek minden 150 m2 után, és az övezet egyéb zöldfelületének minden 250 m2 után 1 db nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni.
e) A szabályozási tervlapon közhasználat céljára átadható területként jelölt, gyalogos közlekedés céljára szolgáló területsáv – figyelemmel a terepadottságokra – az érintett közterületi járdaszint magasságához csatlakozva konzolosan alakítandó ki. A konzol alatti területsáv részben vagy egészben fedett parkolóként alakítható ki. A parkoló rendezett terepszintje és a gyalogos közlekedésre szolgáló „konzol” alsó szintje (szerkezeti réteg alja) közötti legkisebb távolság 3,5 m kell legyen. A „konzol” által elfoglalt terület az adott ingatlan beépítettség megengedett értékébe nem számít bele.
(2) A Gksz-2-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telken:
a) Meglévő, telekhatáron álló, zártsorú beépítésű épület bővítése, átalakítása esetén a szabadon álló beépítési módtól el lehet térni, de új épület csak szabadon álló beépítéssel helyezhető el.
b) Építési tevékenység végzése akkor engedélyezhető, ha a telek megközelítése legalább 9,0 méter széles magánútról, vagy 12,0 méter széles közterületi útról biztosítható.
 
26. Különleges területek
26.1. Különleges területek általános előírásai
36. §
(1) [43]A különleges területek építési övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt hatásuk, továbbá a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területek: K-Rek-XXIII-1.
b) Különleges szennyvízkezelési területek: K-Sz-XXIII-1.
(2) A különleges építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) A különleges területek építési övezetiben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában - lakó rendeltetés elhelyezése nem megengedetett, azonban a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára 1 db szolgálati lakás kialakítható.
 
36/A. §[44]
(1) A nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területeken belül az alábbi övezetcsoport található:
a) Molnár-szigeti sportterületek:                         K-Rek-XXIII-1.
(2) A nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területeken – eltérő övezeti rendelkezés hiányában:
a) szabadidő-sport (teniszpálya, squash, fittnessterem, futópálya, uszoda, vízitelep, sportszálló stb.)
b) kulturális (művelődési, ház, könyvtár, klub, kiállítóterek, stb.)
c) oktatás-nevelés, kisebb konferenciaközpont
d) szociális ellátás (nyugdíjasház, öregek napközije stb.)
e) egészségügy (egészségház, kiskórház stb.)
f) vendéglátás
g) tudományos, kutatás
h) kereskedelem (legfeljebb 500 m2 nettó szintterülettel)
i) szolgáltató létesítmények
rendeltetésű épületek önállóan és vegyesen is elhelyezhetők.
(3) A nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket az 5/A. számú táblázat tartalmazza.
 
36/B. §[45]
(1) A K-Rek-XXIII-1/1 jelű építési övezetben:
a) kizárólag szabadidő-sport, kulturális, oktatás-nevelés (pl: napközis tábor), vendéglátás és azokat kiszolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.
b) az előkert mérete legalább 5 méter, kivéve a Molnár utcai közterületi telekhatáron álló épület esetében, ahol nem kell előkertet tartani.
 
26.2. Különleges, szennyvízkezelési területek általános előírásai
37.§
(1) A Különleges szennyvízkezelési területeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:
b) A különleges Dél-Pesti szennyvíztisztító területe: K-Sz-XXIII-1.
c) A különleges Dél-Pesti szennyvíztisztító fejlesztési területe:    K-Sz-XXIII-2.
a) A különleges, szennyvízkezelési területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket a 6. számú táblázat tartalmazza.
 
26.3.Különleges, szennyvízkezelési területek részletes előírásai
38.§
(1) A K-Sz-XXIII-1/1 jelű építési övezetben:
a) A területen legfeljebb 2m magas, 30 cm tömör lábazatú, felületének többi részén 70%-ban áttört kivitelű kerítés létesíthető.
b) A területen építmény legmagasabb pontja 25 m lehet.
c) A Népjóléti árok felőli telekhatár mellett, az építési helyen kívül is elhelyezhető az árokhoz kapcsolódó egyéb tisztítást biztosító műtárgy (pl: szűrő).
(2) A K-Sz-XXIII-2/1 jelű építési övezetben:
a) kizárólag az RS-Duna ágból kikotort zagyiszap kiülepedéséhez szükséges terület (zagytér) kialakításával kapcsolatos építmények és tevékenységek (földmunkák, tereprendezések, stb.) engedélyezhetők.
b) A Szabályozási Tervlapon a zagytér kialakítására igénybe vehető területként jelölt területrészeken a zagytér, valamint az azt határoló töltés magassága az eredeti terepszinttől számítva 5 m-t nem haladhatja meg.
c) Az elhelyezett zagyiszap kiülepedését követően, a zagytér felszámolása után a területet rekultiválni kell a területre készítendő rekultivációs terv alapján. A rekultiváció, valamint az azt követő utóhasznosítás a zagytér kialakítása előtti távlati fejlesztések megvalósítását nem korlátozhatja.
(3)   A K-Sz-XXIII-2/2 jelű építési övezet telkein, a szabályzat jóváhagyásának időpontjában meglévő állattartó építmények nem bővíthetők, azokon kizárólag állagmegóvási, valamint élet- és vagyonvédelemmel kapcsolatos építési munkák végezhetők, az ingatlan szabályozási terv szerinti terület-felhasználás kialakulásáig.
 
 
VII. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
27. Közlekedési területek
27.1. Közlekedési területek általános előírásai
39.§
(1) [46]A közúti közlekedési területek között az alábbi kategóriák különböztethetők meg:
a) Gyorsforgalmi utak területei: KÖu-XXIII-1.
b) rendű főutak területei: KÖu-XXIII-2.
c) rendű főutak területei: KÖu-XXIII-3.
d) Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területei: KÖu-XXIII-4.
e) Kerületi gyűjtőutak területei: KÖt-XXIII-1.
f) Kerületi kiszolgáló utak területei: KÖt-XXIII-2.
g) Önálló kerékpár-, és gyalogutak területei: KÖt-XXIII-3.
(2) A kötöttpályás közlekedési területek között az alábbi kategóriák különböztethetők meg:
a) MÁV vasúti területei: Kök-XXIII-1.
b) HÉV vasúti területei: Kök-XXIII-2.
(3) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom céljára megnyitott magánútként alakítható ki.
(4) Magánútnak legalább kiszolgáló út hálózati szerepű közterülethez kell csatlakoznia.
(5) [47]Magánút kialakítása esetén – a kialakítandó magánút tekintetében – nem kell figyelembe venni az övezetre előírt telekméretekre vonatkozó minimális paramétereket, de eltérő rendelkezés hiányában legalább 12,0 m szélességű területet kell út céljára biztosítani.”
(6) A 30 méternél hosszabb magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek visszafordulásához legalább 14,0 x 14,0 méteres területet kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható magánút hossza legfeljebb 250 méter lehet.
(7) [48]Kök-XXIII-1 övezet vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület a MÁV vasúti és vasúti üzemi területei, a pályaudvarok, vasúti rendezők területeinek, építményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók elhelyezésére szolgál. A P+R parkoló felszínen, épületben, mélygarázsban vagy/és parkolólemezen egyaránt létesíthető.
 
39/A. §[49]
Fővárosi Önkormányzat érdekében történő közérdekű célt szolgáló korlátozással érintett területeken:
a) biztosítani kell a fő- és településszerkezeti jelentőségű utak kiépítéséhez szükséges területeket.
b) épületet elhelyezni nem lehet.
c) a korlátozás után felmerülő kártalanítási kötelezettség a Fővárosi Önkormányzatot terheli.
 
28. Zöldterületek
28.1. Zöldterületek általános előírásai
40.§
(1) A zöldterületbe tartoznak a kerület állandóan növényzettel fedett közhasználatú közterületei.
(2) [50]A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Zkp-XXIII-1 jelű központi városi közpark,
b) Zkp-XXIII-2 jelű extenzív zöldterület,
c) Zkp-XXIII-3 jelű Duna-ág menti vízparti zöldterület,
d) Zkp-XXIII-5 jelű kisebb kiterjedésű zöldterületek, játszókertek.
(3) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a zöldterületi övezetek területe bekeríthető, de korlátlan közhasználatukat biztosítani kell.
(4) A zöldterületek övezeteinek telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 7. számú táblázat tartalmazza.
 
28.2.Központi városi közpark (Zkp-XXIII-1 jelű) övezet részletes előírásai
41.§
(1) A Zkp-XXIII-1 jelű övezet a kerület állandóan növényzettel fedett városi közparkjainak területe, amelybe a több funkciót (reprezentációs, rekreációs célokat) szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületek tartoznak.
(2) Az övezetben közterületalakítási terv alapján helyezhetők el az alábbi építmények:
a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű, zenepavilon, stb)
b) rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportépítmények),
c) legfeljebb 50 m2 alapterületű vendéglátó építmények,
d) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.
(3) A területén lévő értékes faállomány megtartandó.
(4) Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert lehatárolására létesíthető, mely legfeljebb 1,5 m magas, 80%-ban áttört kivitelű lehet.
 
41/A.§[51]
(1) A Zkp-XXIII-2 jelű övezet a kerület nagyobb kiterjedésű, extenzívebb zöldterülete, amelybe magas zöldfelületi arányú, nagyobb helyigényű rekreációs, sportolási lehetőségeknek otthont adó zöldfelületek tartoznak.
(2) Az övezetben elhelyezhető építmények:
a) a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, stb)
b) rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportépítmények, tanösvény, kutyafuttató).”
(3) Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert, tornapálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető.
(4) Az övezetben építmények elhelyezése a meglévő faállomány figyelembevételével megengedett, a kialakult értékes faállomány megőrzendő.
(5) Az övezetben vízzáró burkolatok nem alkalmazhatók.
 
28.3.Duna-ág menti vízparti zöldterület (Zkp-XXIII-3) övezet részletes előírásai
42.§
(1) A Zkp-XXIII-3 jelű övezet az RS-Duna-ághoz kapcsolódó vízparti közparkok területe, amelybe elsősorban a vízparti jelleghez köthető rekreációt szolgáló közhasználatú zöldfelületek tartoznak.
(2) Az övezetben elhelyezhetők:
a) a dísz és pihenőkert funkciót szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű,)
b) rekreációhoz, kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, kutyafuttató),
c) a vízparthoz kapcsolódó rekreációt szolgáló építmények (közösségi használatú épített vízi állás, csónakkikötő, palló-tanösvény, stb),
d) a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló építmények
e) legfeljebb 50 m2 alapterületű vendéglátó építmények,
f) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, az RS-Duna fenntartásához és a Gyáli patak hordalék mentesítéséhez szükséges vízépítési építmények.
(3) Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert, tornapálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető, mely maximum 1,5 m magas lehet.
(4) Az övezetben építmények elhelyezése a természetvédelmi érdekek elsődleges figyelembe vételével megengedett, a kialakult értékes faállomány valamint a meglévő természetes vízparti növénytársulások megőrzendőek.
(5) Az övezetben vízzáró burkolatok nem alkalmazhatók, kivéve a 42. § (2) bekezdés f) pontjában felsorolt építmények esetén.
(6) Az övezetben a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő honos fafajok és azok fajtái telepíthetők.
 
28.4. Kisebb kiterjedésű zöldterületek (Zkp-XXIII-5) övezet részletes előírásai
43.§
(1) A Zkp-XXIII-5 jelű övezet a kisebb zöldfelület arányú, jellemzően egy funkciós zöldterületek területe, amelybe elsősorban a játszóterek, rekreációt szolgáló kisebb közhasználatú zöldfelületek tartoznak.
(2) Az övezetben elhelyezhetők:
a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),
b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, sportpálya, kutyafuttató).
 
29. Erdőterületek
29.1 Erdőterületek általános előírásai
44.§
(1) Az erdőterületek elsődlegesen a táji-, természeti-, ökológiai értékek, a kialakult, tényleges állapot megőrzésére, valamint a távlati tervezett tájhasználat, kialakítására szolgálnak.
(2) Az erdőterületek övezeteiben elhelyezhetők:
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
b) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
c) kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl építményeket elhelyezni kizárólag az övezeti előírásokban rögzített szabályok szerint lehet
(4) Az övezetekben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 8. számú táblázat tartalmazza.
 
29.2.Védelmi erdőterületek részletes előírásai
45.§
(1) A védelmi erdő övezetbe jellemzően a védelmi célokat szolgáló meglévő erdősávok és erdősítésre szánt területek tartoznak.
(2) Védelmi erdőterületek az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Ev-XXIII-1 jelű védelmi erdő övezet.
b) Ev-XXIII-2 jelű meglévő beépítéssel rendelkező védelmi erdő övezet.
(3) Az Ev-XXIII-1 jelű övezetben:
a) a 44. § (2) bekezdésben foglaltakon kívül más építmény nem helyezhető el.
b) a kialakítható legkisebb telek területe: 10 000 m2, kivéve a védett kápolna önálló helyrajzi számú ingatlanná történő alakítása, ami legalább 300 m2 teleknagyság elérése esetén engedélyezhető.
c) Az övezetben a Szennyvíz kezelés területeinek határa kivételével kerítés nem létesíthető.
(4) Az Ev-XXIII-2 jelű övezetben:
a) a meglévő területhasználat fenntartható.
b) a meglévő lakó és üdülőépületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.
c) a meglévő lótartással, lovagoltatással (lovassporttal) és lovas turizmussal kapcsolatos építmények a meglévő kubatúrán belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.
d) [52]a meglévő sportpályához tartozó épületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.
 
29.3.Közjóléti erdőterületek részletes előírásai
46.§
(1) Közjóléti erdőterületek övezeteibe elsődlegesen a kerület rekreáció, sportolás és szabadidő eltöltésére alkalmas turisztikai célokat szolgáló területei tartoznak.
(2) [53]Közjóléti erdőterületek az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Ek-XXIII-2 jelű vízparti és belterület-közeli közjóléti erdők övezete.
b) Ek-XXIII-3 jelű rekreációs funkciók bővítésére kijelölt erdők övezete.
c) Ek-XXIII-7 jelű átalakuló közjóléti erdők övezete.”
(3) Az Ek-XXIII-2 jelű övezetben:
a) a meglévő lakó és üdülőépületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.
(4) [54]Az Ek-XXIII-2, Ek-XXIII-3, Ek-XXIII-7 jelű övezetekben kizárólag az alábbi közjóléti, erdei turisztikai célú építmények helyezhetők el:
a) turisztikai célt szolgáló építmények, sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló,
b) pihenés, testedzés építményei, erdei tornapálya, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák,
c) erdei kilátó,
d) terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, de épület egy tömegben legfeljebb 100 m2 alapterülettel helyezhető el.
 
30. Mezőgazdasági területek
30.1. Mezőgazdasági területek általános előírásai
47.§
(1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a kerület mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés, halászat és a mezőgazdasági termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló területei.
(2) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 10-10-10 méter.
(3) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben kerítés létesíthető:
a) kivett művelési ágban,
b) szőlő, gyümölcsös művelési ágban vagy zöldségtermesztés esetén,
c) továbbá állattartás érdekében.
(4) Mezőgazdasági terület övezeteiben - eltérő övezeti rendelkezés hiányában - szerszámtároló-kamra
a) telkenként legfeljebb egy darab 6 m2 alapterülettel létesíthető,
b) szőlő. gyümölcs, kert művelési ágban, annak megfelelő tényleges használat esetén vegyszertároló a szerszámtárolóval egybeépítve további 6 m2 alapterülettel létesíthető.
c) a 6.000 m2-nél (szőlő, gyümölcsös esetében 3.000 m2-nél) kisebb telken csak a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, egy tömegben létesíthető.
d) a 720 m2-nél kisebb telken nem létesíthető.
(5) A mezőgazdasági területek övezeteinek telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 9. számú táblázat tartalmazza.
 
30.2.Általános mezőgazdasági területek részletes előírásai
48.§
(1) Az általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a kerület intenzívebb mezőgazdasági termesztés (szántó), az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei, továbbá a táji-, ökológiai szempontból értékes, részben gyepes mezőgazdasági területek.
(2) Az általános mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Má- XXIII-1 jelű általános mezőgazdasági területek.
b) Má-XXIII-k1 jelű korlátos használatú általános mezőgazdasági területek.
(3) Az Má- XXIII-1 jelű övezetben:
a) elhelyezhetők az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, -tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények,
b) birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető,
c) lakóépület nem helyezhető el.
(4) A Má-XXIII-k1 jelű övezet:
a) a természeti védettséggel és a Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett táji-, ökológiai szempontból értékes, részben gyepes mezőgazdasági területek.
b) területén a gyepgazdálkodást és tárolást szolgáló építmények (szénatároló), méhészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
c) területén huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmények nem helyezhetők el.
d) területén birtokközpont, illetve kiegészítő központ nem alakítható ki.
 
48/A.§[55]
(1) A kertes mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a kerület kiskertes gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei, továbbá rekreációs célokat is szolgáló mezőgazdasági területek.
(2) [56]A kertes mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Mk-XXIII-1 jelű kertes mezőgazdasági területek.
b) Mk-XXIII-k1 jelű fejlesztési szempontból korlátos, kertes mezőgazdasági területek.
(3) [57]Az Mk-XXIII-1 jelű övezetben:
a) a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra, gyümölcstermesztéshez tartozó termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló építmények, állattartást szolgáló építmények, rekreációs célokat szolgáló építmények (pihenés, testedzés építményei, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák) helyezhetők el.
b) birtokközpont nem alakítható ki.
(4) [58]Az Mk-XXIII-k1 jelű övezetben:
kizárólag a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra helyezhető el.
 
48/B.§[59]
(1) A természetközeli terület övezeteibe tartoznak a védett lápterület által érintett mocsár, nádas művelési ágú földrészletek, értékes vizes élőhelyek, melyek ökológiai és természetvédelmi szempontból védendők és megőrzendők.
(2) A Tk-XXIII-1 jelű övezet:
a) területén a területhasználat a természetvédelem érdekeinek elsődleges figyelembevételével történhet, a kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő,
b) területén a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő módon csak a természetvédelmi kezeléshez szükséges építmények helyezhetők el.
 
48/C.§[60]
(1) A temető terület övezeteibe tartoznak a lezárt, (de fel nem számolt) többségében felekezeti temetők.
(2) A Kb-T-XXIII-1 jelű övezet:
a) az izraelita temető területe,
b) területén új építményt elhelyezni nem lehet.
 
31.Vízgazdálkodási területek
31.1. Vízgazdálkodási területek általános előírásai
49.§
(1) A vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:
a) Ráckevei-Soroksári- Duna-ág medre és parti sávja
b) állóvizek medre és parti sávja
c) folyóvizek medre és part sávja, továbbá közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
(2) A kerület vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Vá-XXIII-1 jelű Ráckevei Soroksári Duna-ág medrének övezete
b) Vá-XXIII-2 jelű Duna-ág menti parti sáv övezete
c) Vf-XXIII-1 jelű Folyóvizek medre és parti sávjának övezete
(3) [61]Vízgazdálkodási területen a jövőben tervezett, illetve átépítendő hidakra vonatkozóan a hajózható vízfolyások hidakkal való keresztezésének szabályain kívül figyelembe kell venni a tervezett mederkotrás technológiáját is, ezért új híd kizárólag kiemelt szerkezettel (megfelelő űrszelvény biztosításával) vagy esetlegesen felnyitható/felemelhető, vagy ideiglenesen eltávolítható szerkezettel valósítható meg.
 
31.2.Ráckevei Soroksári Duna-ág medre (Vá-XXIII-1) övezete előírásai
50.§
(1) A Vá-XXIII-1 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket:
a) Ráckevei-Soroksári- Duna-ág medrét.
(2) A Vá-XXIII-1 jelű övezetben a természeti értékek védelme mellett:
a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
b) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (pallós-tanösvény, természetvédelmi bemutatóhely)
c) a vízparthoz kapcsolódó rekreációt szolgáló építmények (közösségi használatú épített vízi állás, csónakkikötő, palló-tanösvény, horgászstég)
helyezhetők el.
(3) A Vá-XXIII-1 jelű övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül sója egymástól legfeljebb 500 méter távolságra létesíthető.
(4) A Vá-XXIII-1 jelű övezetben kialakult fásszárú növényállomány megtartandó.
 
31.3.Duna-ág menti parti sáv (Vá-XXIII-2) övezete előírások
51.§
(1) A Vá-XXIII-2 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket:
a) Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és parti sávja, valamint a parti sávot kísérő természetes és természetközeli növényállományú (nádas, rét, puhafa liget) területek.
(2) A Vá-XXIII-2 jelű övezetben elhelyezhetők:
a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
b) ismeretterjesztést, kutatást, természeti értékek bemutatását szolgáló építmények (tanösvény, esővédő, természetvédelmi bemutatóhely),
c) közösségi használatú épített vízi állás (horgászállás, csónakkikötésre alkalmas hely)
d) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
e) közterületi parkoló, ha a meglévő partvonal, a nádas és a fás növényzet ezt fizikailag lehetővé teszi.
f) köztárgyak,
g) hulladékgyűjtők.
(3) A Vá-XXIII-2 jelű övezetben a (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül sója egymástól legfeljebb 500 méter távolságra létesíthető.
(4) A Vá-XXIII-2 jelű övezetben építmények elhelyezése kizárólag a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével megengedett. A kialakult faállományt, valamint a meglévő természetes vízparti növénytársulásokat meg kell őrizni.
(5) [62]
 
31.4.Folyóvizek medre és parti sávja (Vf-XXIII-1) övezete előírások
52.§
(1) A Vf-XXIII-1 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket:
a) Gyáli-patak és mellékágainak parti sávja
b) egyéb árkok, csatornák és vízfolyások és azok parti sávja
(2) A Vf-XXIII-1 jelű övezetekben a természeti értékek védelme mellett,
a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
b) ismeretterjesztést, kutatást szolgáló építmények (sétaút, tanösvény),
c) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
d) köztárgyak,
e) hulladékgyűjtők,
helyezhetők el.
 
VIII. Fejezet
Közterületek-, és parkolási területek
 
32. Közterületek
53.§
(1) A Tervezési terület közterületein, közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
a) reklámhordozó, hirdető-berendezés,
b) önálló, legfeljebb 1,0 méter átmérőjű, legfeljebb 3,0 m magas hirdetőoszlop,
c) pavilon,
d) utasváró,
e) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
f) szobor, emlékmű, kút, vízijáték, utcabútor,
g) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy.
(2) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 15,0 méteren belül 0,5 méternél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, reklámhordozó, hirdető berendezés, hirdetőoszlop illetve növényzet nem állhat.
(3) A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb mértékű burkolattal szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.
(4) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat tűrő növényzetet kell telepíteni.
(5) Az utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.
 
33.Parkolás általános követelményei
54.§
(1) Azon teleknél, ahol a ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető vagy a telken már meglévő épület ill. a telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé, az egyéb jogszabályban előírt kötelező új parkoló-helyeket középületi funkció esetén a létesítmény 500 m-es körzetében is lehet biztosítani.
(2) A Tervezési területen – amennyiben közterületalakítási terv eltérően nem határozza meg – közterületi parkolóhely csak annak 500 méteren belüli egyidejű pótlásával szüntethető meg.
 
 IX. Fejezet
Közműellátás és elektronikus hírközlés
 
34.Általános rendelkezések
55.§
(1) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell:
a) vízellátás, villamosenergia ellátás és földgázellátás vonatkozásában a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) csapadékvíz elvezetés, szennyvízelvezetés, távhőellátás és vezetékes hírközlés vonatkozásában vagy a közterületi hálózathoz önálló bekötéssel, vagy szolgalmi jog segítségével a szomszédos telken keresztül megoldani.
(2) Új út építését, út rekonstrukcióját megelőzően (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről,
e) magánút esetén kül- és belterület beépítésre szánt területén a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 14 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 14 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
                  fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(4) [63]
 
35.Vízellátás
56.§
(1) Külterület beépítésre szánt és belterület, külterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.
 
36.Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés
57.§
(1) Beépítésre nem szánt, csatornázatlan területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:
ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
a) egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,
b) vagy (napi 5 m3-t el nem érő esetben is) egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezéssel is lehet tisztítani:
1. ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos) és arra az élővíz kezelője befogadó nyilatkozatot ad kezelő
2. ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
3. ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
4. ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(2) Beépítésre nem szánt, csatornázatlan területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t:
a) helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezéssel is lehet tisztítani:
1. ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó megoldható (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos) és az élővíz kezelője befogadó nyilatkozatot ad,
2. ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
3. ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
4. ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
5. ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) A Dél-pesti szennyvíztisztító telep telekhatárától mért 500 méteren belül olyan funkciók létrehozása, amely állandó ott-tartózkodást igényel - panaszt eredményezhet, ezért ilyen épület megvalósítására vonatkozó építési tevékenység – kártérítési igény kizárása mellett – csak saját felelősségre végezhető.
 
37.Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés, árvízvédelem
58.§
(1) Meglévő csapadékvíz csatorna, nyílt vízelvezető árok, élővíz kezelői hozzájárulás vagy befogadói nyilatkozat hiányában 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m2-enként) valamint 25 m2 burkolt felületenként (kötelező zöldfelület feletti területről) 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges, amely túlfolyójából fékezetten vezethető ki a közterületi befogadóba a csapadékvíz.
(2) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
d) a vízszállítás akadálymentes legyen,
e) nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(3) A patak, vízfolyás feletti gépkocsi-behajtók csak az érintett hatóság engedélyével és a mederkezelő hozzájárulásával létesíthető, de:
a) a hídszerkezetének legalsó szintje a patak legnagyobb vízszintje fölött legalább 0,5 méterrel kell, hogy legyen,
b) a híd tartószerkezete nem nyúlhat bele és nem érintheti a patak medrét,
c) egy telekre csak egy hídszerkezet létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve),
d) a híd szélessége telkenként legföljebb 4,5 m széles lehet,
e) a hídszerkezetre legalább egy oldalon biztonsági korlát helyezendő el, ami legföljebb 1 méterrel emelkedhet ki a kocsi-behajtó felszínéről.
(4) [64]A FRSZ 1. számú tervlapján változással érintett területen új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.
 
38.Villamosenergia ellátás
59.§
(1) [65]
(2) [66]
(3) [67]
(4) [68]
 
39.Földgáz- és távhőellátás
60.§
(1) Földgáz- és távhővezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(2) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utca fronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán lehet elhelyezni, vagy takarás kiépítésével.
 
40. Megújuló energiatermelő létesítmények
61.§
(1) Energiatermelő berendezések közül:
a) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)
aa) magastetős épületnél a tetősíkba, vagy attól max 20o-kal eltérően telepíthető,
ab) lapostetős épületnél a tetősíktól max 45o-kal eltérően telepíthető
b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
ba) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg,
bb) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen
bc) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető
- műemléki környezetben
- tájképvédelmi területen
c) háztartási méretű kiserőmű kapacitását (50 kVA) meghaladó erőmű telepítési igényének jelentkezése esetén a településrendezési eszközök módosítása szükséges. A telepítésre különleges energiatermelő övezet kijelölése szükséges.
 
41.Elektronikus hírközlés
62.§
Vezetékes elektronikus hírközlés
(1) [69]
(2) [70]
(3) [71]
Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
(4) [72]
(5) [73]
(6) [74]
  X. Fejezet
A zöldfelületek alakításának szabályai
 
42. Zöldfelületek általános előírásai
63.§
(1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat, „zöldbeton” nem vehető figyelembe.
(2) A szabályozási tervlapon „Meglévő/megtartandó zöldfelület” jelölésű területen a meglévő zöldfelületi borítottság mértéke biztosítandó, a többszintes növényállomány jellege megőrzendő.
(3) A szabályozási terven „Értékes faegyed, fasor” –ként megjelölt meglévő értékes egyedek megőrzendők, kivágásuk csak a fa egészségének leromlása és balesetveszély elkerülése érdekében megengedett, pótlási kötelezettség mellett.
(4) [75]
(5) [76]
 
43.Közutak menti zöldfelületek és a közterületi zöldfelületek
64.§
(1) Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok - a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével - növényzettel fedetten alakítandók ki.
(2) Új belterületi közlekedési célú közterület és közhasználat céljára átadott magánút kialakításánál
a) 14 m szabályozási szélesség alatt legalább egyoldali fasor,
b) 14 m szabályozási szélesség felett kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.
Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.
(3) [77]
(4) [78]
(5) [79]
(6) [80]
   XI.Fejezet
Környezetvédelmi előírások
 
44.Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
65.§
(1) A vízfolyások védelme érdekében az üzemszerű állattartást szolgáló építmény a vízfolyások legalább 200 m-es, lakóterületek 150 m-es körzetén belül nem létesíthető.
(2) Az épületek körül rendezett terep a termett talajhoz képest max. 60 cm-es bevágással vagy feltöltéssel létesíthető. A lejtős telkeken fekvő épületek előtti teraszok támfalának maximális magassága 1,5 m.
(3) A telkek területén a rézsűk erózió és csúszás elleni védelmét biztosítani kell. Az erózió és csúszás elleni védelem biztosítható beton, vagy egyéb anyagú támfalazással, teraszosítással, vagy a lejtő megfelelő fás-cserje növényzettel (rézsűmegkötő képességű, terjedő tövű fajok) való betelepítésével.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, illetve meglévők oly módon alakíthatók át, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(5) A Ráckevei-Soroksári Dunaág Molnár szigeti ágának partvonala mellett biztosítani kell a Duna ág kezeléséhez (kotrás, iszapdepó, nádvágás és deponálás, stb.) szükséges területet.
 
 
45.Hulladékkezelés
66.§
(1) Lakó területek övezeteiben veszélyes hulladékot eredményező rendeltetés kizárólag a lakosság ellátását szolgáló létesítményekben folytathatók (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogászat, javítószolgáltatások stb.).
 
 XII.Fejezet
Vegyes és értelmező rendelkezések
 
46. Záró rendelkezések
67.§
(1) E rendelet 2017. október 16.-án lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 25/2003. (VII. 18.) Ök. sz. rendelet (a továbbiakban: KVSZ) 3. § (1) bekezdésének a
11. sz. melléklet:    A Budapest XXIII. kerület, Hősök tere területének kiegészítő rendelkezései.
12. sz. melléklet: A Budapest XXIII. kerület Hősök tere területének szabályozási tervlapja”
szövegrész helyében az alábbi szövegrész lép:
 „11. sz. melléklet:   A Budapest XXIII. kerület, Hősök tere Grassalkovich út és a MÁV Kelebiai vasútvonal közötti területének kiegészítő rendelkezései.
12. sz. melléklet: A Budapest XXIII. kerület, Hősök tere Grassalkovich út és a MÁV Kelebiai vasútvonal közötti területének szabályozási tervlapja”
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a KVSZ 3. § (1) bekezdésében az „A Budapest XXIII. kerület, Dobó utca – Felsőduna sor – (185025/3) hrsz-ú közterület – Táncsics M. u. – Hősök tere – Kisduna u. – Vecsés u. – Táncsics M. u. – Gyáli-patak – Ráckevei-Soroksári Duna Molnár-szigeti ága által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Dobó utca – Felsőduna sor – (185025/3) hrsz-ú közterület – Táncsics M. u. – Hősök tere – Kisduna u. – Vecsés u. – Táncsics M. u. – Gyáli-patak – Ráckeve-Soroksári Duna Molnár-szigeti ága által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Grassalkovich út – Dobó utca – külterület-belterület határ – MÁV által határolt terület kiegészítő rendelkezései.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Grassalkovich út – Dobó utca – külterület-belterület határ – MÁV által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Dél-pesti szennyvíztisztító telep területére vonatkozó kiegészítő rendelkezések”, az „A Budapest XXIII. kerület, Dél-pesti szennyvíztisztító telep területére vonatkozó szabályozási tervlapja”, az „A Budapest XXIII. kerület, Hősök tere – Táncsics Mihály utca – Erzsébet utca – Grassalkovich út által határolt terület szabályozási tervlapja”, az „A Budapest, XXIII. kerület Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep fejlesztési területén ideiglenes zagytér kialakítására vonatkozó kiegészítő rendelkezések”, és az „A Budapest, XXIII. kerület Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep fejlesztési területén ideiglenes zagytér kialakítására vonatkozó szabályozási tervlap” szövegrészek, valamint a 21., 22., 30., 31., 45., 46., 51., 54. és 55. számú mellékletek hatályukat vesztik.
 
 
 
 
 
                        Geiger Ferenc s.k.                                                         dr. Veres Anikó s.k.
                            polgármester                                                                               jegyző             

 

[1] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2018. november 9-tól
[2] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2018. november 9-től
[3] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2018. november 9-től
[4] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2018. november 9-től
[5] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2018. november 9-től
[6] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2018. november 9-től
[7] Beiktatta a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2018. május 14-től
[8] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2018. november 9-től
[9] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[10] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[11] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[12] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[13] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[14] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 9. § Hatályos: 2018. november 9-től
[15] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 10. § Hatályos: 2018. november 9-től
[16] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 11. § Hatályos: 2018. november 9-től
[17] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés a) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[18] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés a) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[19] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 12. § Hatályos: 2018. november 9-től
[20] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés a) pont Hatályos. 2018. január 1-től
[21] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés b) pont Hatályos: 2018. január 1-től  
[22] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 13. § Hatályos: 2018. november 9-től
[23] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 14. § Hatályos: 2018. november 9-től
[24] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[25] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 15. (2) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[26] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 16. § Hatályos: 2018. november 9-től
[27] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 16. § Hatályos: 2018. november 9-től
[28] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 17. § Hatályos: 2018. november 9-től
[29] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 18. § Hatályos: 2018. november 9-től
[30] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 19. § Hatályos: 2018. november 9-től
[31] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 20. § Hatályos: 2018. november 9-től
[32] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 21. § Hatályos: 2018. november 9-től
[33] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 22. § Hatályos: 2018. november 9-től
[34] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 23. § Hatályos: 2018. november 9-től
[35] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 24. § Hatályos: 2018. november 9-től
[36] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 25. § Hatályos: 2018. november 9-től
[37] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 26. § Hatályos: 2018. november 9-től
[38] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 27. § Hatályos: 2018. november 9-től
[39] Beiktatta a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 9. § Hatályos: 2018. május 14-től
[40] Beiktatta a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 10. § Hatályos: 2018. május 14-től
[41] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 28. § Hatályos: 2018. november 9-től
[42] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 29. § Hatályos: 2018. november 9-től
[43] Módosította a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 11. § Hatályos: 2018. május 14-től
[44] Beiktatta a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 12. § Hatályos: 2018. május 14-től
[45] Beiktatta a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 13. § Hatályos: 2018. május 14-től
[46] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 30. § Hatályos: 2018. november 9-től
[47] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 31. § Hatályos: 2018. november 9-től
[48] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 32. § Hatályos: 2018. november 9-től
[49] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 33. § Hatályos: 2018. november 9-től
[50] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 34. § Hatályos: 2018. november 9-től
[51] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 35. § Hatályos: 2018. november 9-től
[52] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 36. § Hatályos: 2018.
[53] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 37. § Hatályos: 2018. november 9-től
[54] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 38. § Hatályos: 2018. november 9-től
[55] Beiktatta a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 14. § Hatályos: 2018. május 14-től
[56] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 39. § (1) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[57] Módosította a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 39. (1) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[58] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 39. § (2) bekezdés Hatályos: 2018. november 9-től
[59] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 40. § Hatályos: 2018. november 9-től
[60] Beiktatta a 31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 41. § Hatályos: 2018. november 9-től
[61] Beiktatta a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2018. május 14-től
[62] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés c) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[63] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés d) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[64] Beiktatta a 17/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 16. § Hatályos: 2018. május 14-től
[65] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés e) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[66] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés e) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[67] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés e) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[68] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés e) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[69] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés e) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[70] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés f) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[71] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés f) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[72] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés f) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[73] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés f) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[74] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés f) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[75] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés g) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[76] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés g) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[77] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés h) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[78] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés h) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[79] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés h) pont Hatályos: 2018. január 1-től
[80] Hatályon kívül helyezte a 35/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés h) pont Hatályos: 2018. január 1-től