Főépítész

Főépítész
1. Elérhetőség
Tóth András mb. főépítész
Cím: 1239 Budapest, Hősök tere 12. II. em.
Telefon: 289-2100/325, 289-2165
Telefax: 286-0988
E-mail: foepitesz@ph.soroksar.hu
 

Ügyfélfogadás

Hétfő
14.00-18.00
Kedd
-
Szerda
8.00-12.00 12.30-16.30
Csütörtök
-
Péntek
8.00-12.00

2. Feladatok
2.1. A főépítész főbb feladatai:
- Településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia szakmai előkészítése.
- Településfejlesztési, településrendezési helyi döntések előkészítése, végrehajtása.
- A kerületi építési szabályzatok, valamint kerületi szabályozási tervek kidolgozásának, módosításának szakmai felügyelete.
- A kerületi településrendezési tervállomány karbantartása, nyilvántartásának vezetése.
- A szomszédos kerületek, települések településrendezési terveinek szakmai véleményezése.
- A készülő, vagy módosuló felsőbb szintű településrendezéssel, építésüggyel kapcsolatos jogszabályok véleményezése.
- Az ingatlan-befektetők, ingatlantulajdonosok, ügyvédi irodák, befektetők részére tájékoztatás a kerületfejlesztési lehetőségekről, illetve egy adott területen a beépítési lehetőségekről.
- Szakmai véleménynyújtás, nyilatkozat kiadása a külön jogszabályban meghatározott, kerületi településrendezési tervekkel való megfelelősségről.
- A kerületi építészeti-műszaki tervtanácsi rendelet előkészítése és annak alapján a Tervtanács működtetése.
- A kerületi településképi arculati kézikönyv, településképi rendelet kidolgozásának szakmai előkészítése.
- A kerület épített és természeti környezetéhez tartozó építészeti értékek meghatározása, nyilvántartása és azok védelme érdekében szükséges jogszabály előkészítése.
- A településkép védelme érdekében reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésével kapcsolatos szabályok szakmai előkészítése.
- A településképi kötelezési, településképi bejelentési és a településképi véleményezési eljárások szabályainak szakmai előkészítése.

2.2. Kapcsolódó helyi jogszabályok:
-
2.3. Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
1997.
évi LXXIV. törvény a településkép védelméről
314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes sajátos jogintézményekről
190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 

3. Ügytípusok
3.1 Városrendezési ügyek
3.1.1 Ügytípus általános, rövid jellemzője
A Kerületi Építési Szabályzatokat (KÉSZ), illetve a Kerületi Szabályozási Terveket (KSZT) a Képviselő-testület rendelettel hagyja jóvá. A KÉSZ és a KSZT-k véleményezési eljárását a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32-43. §-ban részletezett szabályok szerint kell lefolytatni. A településrendezési eszközök kidolgozása során az érintett állampolgárok, szervezetek, civil szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét az ún. partnerségi egyeztetési szabályok szerint kell biztosítani. A partnerségi egyeztetési szabályokról a Képviselő-testület rendeletet alkotott. A terv kidolgozása után a képviselő-testület elé kerülő KÉSZ ill. KSZT tervezete a kerület honlapján, valamint a főépítész irodájában személyesen is megtekinthető. A kifüggesztett, illetőleg a honlapon közzétett tervezettel kapcsolatos észrevételeket, véleményeket a partnerségi egyeztetési szabályok szerint meghatározott módon lehet megtenni. A Képviselő-testület a tervezet elfogadásánál azokat a javaslatokat veheti figyelembe, amelyek szakmailag támogatottak, illetve jogszabállyal nem ellentétesek.

3.1.2 Eljárás megindítása
Az eljárás a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság döntése alapján indul. Az eljárást lehet hivatalból, vagy kérelem alapján kezdeményezni.

3.1.3 Illetékfizetési kötelezettség:
-

3.1.4 Letölthető nyomtatványok:
-

3.1.5 Kapcsolódó helyi jogszabályok
35/1999. (VII.23.) Ök. sz. rendelet a Budapest XXIII. kerület Soroksár, Millennium-telep és MÁV vonal közötti terület szabályozási tervéről
41/2000. (XII.22.) Ök. sz. rendelet a Budapest XXIII., Horgászpart szabályozási tervéről (II. ütem)
12/2001. (III.02.) Ök. sz. rendelet a Bp. XXIII., Szentlőrinci úti lakótelep I/C jelű ütem Szentlőrinci út - Nyír u. - Mesgye u. - Szent László u. által határolt területre vonatkozó szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának meghatározásáról
13/ 2001. (III.02.) Ök. sz. rendelet a Budapest, XXIII., Mezőlak utca - Szent László utca - Mesgye utca - Nyír utca által határolt terület szabályozási tervéről
28/2001. (VII.20) Ök. sz. rendelet a Budapest, XXIII. kerület Helsinki út - Hold u. - MÁV vasútvonal által határolt terület szabályozási tervéről
11/2002.(III. 29.) Ök. sz. rendelet a Bp. XXIII. . Grassalkovich út - Ecetfa u. - Csendes u. és Zsellér köz által határolt területre vonatkozó szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának meghatározásáról
25/2002. (VII.19.) Ök. sz. rendelet a Budapest, XXIII. kerület Tusa utca - Soroksári Duna - Gyáli patak - Haraszti út - Vágó utca által határolt terület szabályozási tervéről
25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ)
9/2017.(III.23.) sz. rendelet a partnerségi egyeztetés szabályairól
 
3.1.6 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
1997.évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes sajátos jogintézményekről
47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról (BVKSZ)
48/1998.(X. 15.) Főv. Kgy. rendelet a Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről

3.2 Parkolás megváltása
3.2.1 Letölthető nyomtatványok
parkolóhely-építési kötelezettség megváltásának engedélyezése iránti kérelem

3.2.2 Ügytípus általános, rövid jellemzője
Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 42. § (11) bekezdésének figyelembevételével, valamint a Fővárosi Közgyűlésnek a Budapesti Városrendezési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi Önkormányzat a parkolás biztosításának módjáról, és annak megváltásáról 28/2005. (VII. 15.) rendeletet alkotott.
Kerületünkben is vannak olyan területek (pl.: városközpont, Újtelep stb.), ahol a jogszabályokban előírt, kötelezően létesítendő parkolóhelyek biztosítása nem megoldható vagy a kialakult állapot, vagy egyéb indokolt műszaki akadály (pl.: terepviszonyok, stb.) következtében. Ilyen esetekben, a helyi rendeletben meghatározottak szerint a kötelezően előírt parkolóhelyek létesítését meg lehet váltani.

3.2.3 Jogosultsági feltételek
Budapest, Főváros XXIII. kerület közigazgatási határán belül minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és személyegyesülés jogosult a 28/2005.(VII.15.) rendeletben foglaltaknak megfelelően, aki:
a) új épületet-, építményt épít, létesít, vagy meglévő épületet bővít,
b) építési engedélyt igénylő rendeltetési mód változással járó építmény-átalakítást végez, vagy
c) olyan építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmódosítást hajt végre, illetőleg
d) olyan területhasználatot folytat
ami új parkolóhelyek létesítését követeli meg, azonban ezen parkolóhelyek létesítése nem megoldható vagy a kialakult állapot, vagy egyéb indokolt műszaki akadály (pl.: terepviszonyok, stb.) következtében.
 
3.2.4 Eljárás megindítása
Parkolóhely-építési kötelezettség megváltásának engedélyezése iránti kérelem benyújtása

3.2.5 Benyújtandó iratok köre
-   Az építtető azonosításához szükséges okirat (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) egyszerű másolata;
-   Gazdasági társaságok esetében bankszámlaszerződés és aláírási címpéldány egyszerű másolata;
-   1 pld. helyszínrajz (M=1:1000 vagy M=1:2000 méretarányban) a tervezett beruházási helyszín feltüntetésével;
-   3.000 Ft értékű illetékbélyeg.

3.2.6 Illetékfizetési kötelezettség
3.000 Ft

3.2.7 Kedvezmények, mentességek
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény 5-6. §-a alapján:
Teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) az egyesület, a köztestület,
e) az egyházi jogi személy,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
o) Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
p) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,
q) az Országos Betétbiztosítási Alap,
r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő,
s) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap,
t) a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.
Az c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

3.2.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok
25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ)
28/2005. (VII. 15.) rendelet a parkolás biztosításának módjáról és annak megváltásáról

3.2.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok
1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről
253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról (BVKSZ)