Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Környezetvédelmi Programja

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár
KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A kerületi önkormányzat környezetvédelme érdekében a programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település szabályozási tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá (1995. évi LIII. tv. 46. § (1) b. pont).

1.
A program főbb célkitűzései

A főbb elérendő (megvalósítandó) célok az 1995. évi LIII. tv. 1. § (2) bek. alapulvételével.
a.) A környezet igénybevételével, terhelésének és szennyezése csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele: a károsodások megelőzése, a károsodott környezet helyreállítása.
b.) Az emberi egészség védelme, az életminőség helyi környezeti feltételeinek a javítása (korszerű helyi felvilágosító munka).
c.) A helyi természeti erőforrások megőrzése, fenntartása, az azokkal való ésszerű takarékos – és az erőforrások megújulását biztosító – gazdálkodás személyi, szervezeti és anyagi feltételeinek megteremtése.
d.) A helyi környezetvédelmi feladatok összhangba hozatala egyéb önkormányzati feladatokkal, az utóbbiaknál a környezetvédelmi eljárások kiemelt megjelenítése.
e.) A helyi (civil) szerveződési formák bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, annak igénybevétele a környezet állapotának feltárásában, megismertetésében.
f.) A helyi gazdaság (vállalkozások) működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolása, azoknak a preferenciáknak a megteremtése, amelyekkel a helyi vállalkozók érdekeltekké tehetők a helyi környezetvédelmi feladatok megoldásában.
g.) A környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági munka személyi, szervezeti és tárgyi feltételeinek a folyamatos megteremtése.

2.
A környezetvédelem helyi feladatai és megoldásuk főbb módozatai

1.) A hatásköri előírt feladat- és hatáskörök ellátását, ezek színvonalát és a megoldásra váró teendőket rendszeresen elemzi és ellenőrzi a következő területeken (tv. 47. § (1) bek.):
a.) a talaj védelme
b.) a települési környezet tisztasága, kommunális hulladék kezelése
c.) a csapadékvíz elvezetése, kommunális szennyvíz kezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, vizek védelme
d.) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem
e.) a helyi közlekedésszervezés
f.) az ivóvíz ellátás
g.) a zöldfelület-gazdálkodás
h.) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és környezetkárosodás csökkentése, a településre vonatkozó feladatok és előírások megtétele

Környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak megküldi (tv. 48. § (2) bek.)

2.) Az egyes környezetvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos speciális teendők:

2.1.
A talaj védelme

A talaj védelmével kapcsolatos hatósági jogkört a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség és a Fővárosi és Pest megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat gyakorolja.
A talaj esetleges szennyeződésének bekövetkezését a helyi önkormányzat megfelelő munkacsoportja figyelemmel kíséri. Nagy gondot kell fordítani a telepengedélyek kiadásánál arra, hogy a kérelmezők működésüket illetően pontos adatszolgáltatást mellékeljenek, amely alapján a tevékenységet ellenőrizni lehet. A talaj szennyeződése szempontjából különösen figyelembe veendők a különböző bontó, tisztító, galvanizáló műhelyek.
Az illetékességi területen (bel- és külterület) bekövetkezett és az önkormányzat tudomására jutott szennyezést az eljárni jogosult szerveknek azonnal jelenteni kell.

2.2.
Települési környezet tisztasága, kommunális hulladék kezelés

A kommunális hulladékgyűjtés központilag megoldott, de a hulladék között szelektív gyűjtéssel újrahasznosítható, illetve veszélyeshulladék is van.
Ezért a lakosság részére évente 1 alkalommal, lehetőleg minden évben azonos időszakban veszélyeshulladék-gyűjtési akciót kell szervezni, erről a kerület lakosságát időben tájékoztatni kell.
A Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett és finanszírozott szelektív hulladékgyűjtő programban – a kerület több pontján hulladékgyűjtő sziget kijelölésével – részt kell venni. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek állapotát, tisztaságát rendszeresen ellenőrizni kell és szükség esetén az üzemeltető FKF Rt-t azonnal értesíteni kell.
A kerület forgalmasabb részein egységes megjelenésű utcai hulladékgyűjtő edényeket kell elhelyezni, azok rendszeres ürítéséről gondoskodni kell (intézmények környéke, Hősök tere és környéke, Szentlőrinci lakótelep, stb.)
A kerület lakosságának bevonásával évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) kerület takarítási akciót kell szervezni, amelyhez a szükséges szerszámokat és a szemét elszállítását biztosítani kell.
Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell deríteni a kerületben és a szemét elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell. Meg kell előzni az újabb illegális lerakóhelyek kialakítását szemlélet formálással, rendszeres ellenőrzéssel, illetve az ellenőrzést követő visszatartó erejű büntetéssel.
A kerület közterületein működő árusok közterület-foglalásának ellenőrzésével meg kell akadályozni a nagyobb terület elfoglalását és meg kell követelni az igénybe vett területen a rendet, a göngyöleg és a hulladék megfelelő tárolását és elszállítását.

2.3.
Csapadékvíz elvezetés, kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, vizek védelme

A csapadékvíz elvezetéséről készült tanulmánytervben foglaltak szerint meg kell oldani a kerület csapadékvíz elvezetését. A megvalósítás során figyelembe kell venni azt a törvényi szabályozást, hogy a szennyvízelvezető rendszer nem terhelhető csapadékvízzel.
A már elkészült csapadékvíz elvezető rendszer (árkok is) folyamatos működtetése, karbantartása szükséges, a műtárgyak fenntartását biztosítani kell.
A talajvíz minőségének védelme érdekében a szennyvízcsatorna hálózatot az egész kerületben ki kell építeni.
Az ingatlanok tulajdonosait kötelezni kell a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötésre.
Ahol még nincs kiépített szennyvízcsatorna, ott kizárólag zárt rendszerű, szakszerűen megépített szennyvízgyűjtőt szabad engedélyezni .
Az illegális szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni (ásott kutak, csapadékvíz elvezető rendszer, Ráckevei-Soroksári Duna-ág, Gyáli-patak ágai mentén).
A Ráckevei-Soroksári Duna-ág kerületi szakaszán épített, engedéllyel rendelkező víziállásokról nyilvántartást kell vezetni.
Víziállás létesítésére és fennmaradására az engedélyezési eljárás során az illetékes szakhatóságok – Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság és Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelet – bevonásával, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet az engedélyt megadni max. 5 évre.
Az engedély nélküli víziállásokat el kell bontani.
A Ráckevei-Soroksári Duna-ág kotrása állami feladat. A kotrás lebonyolításával megbízott Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatósággal szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, a beruházás megvalósításában az önkormányzat lehetséges eszközeivel segíteni kell.
Távlatban el kell érni, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító tisztított szennyvize a nagy Duna sodorvonalába kerüljön bevezetésre.
A Gyáli-patak lebetonozott ágainak revitalizációját a zöldfolyosó hálózat kiépítését szorgalmazni kell Budapest Főváros Önkormányzatánál.

2.4.
Levegőtisztaság védelem

A 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet szerint a kerületi önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak a háztartási berendezések és a 140 KW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések által okozott levegőszennyezés.

A 140 KW alatti légszennyező forrásokról telephely szerinti nyilvántartást kell vezetni.
A légszennyezők levegőterheléséről vezetett nyilvántartási adatokat kérésre a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek meg kell küldeni.
A kerületben csak a levegőminőségi besorolás Védett I. kategóriáinak megfelelő határértékek alatti kibocsátású új pontforrások és felületi szennyező források helyezhetők el, illetve üzemeltethetők.
A kerületben a környezetben is érzékelhető bűzzel járó tevékenység nem engedhető meg. A határértékkel nem szabályozott aroma, illetve szag (továbbiakban együtt: bűz) kibocsátást megfelelő berendezéssel, eszközzel, eljárással csökkenteni kell oly módon, hogy az a telekhatáron se legyen érezhető.
A levegő tisztaságának védelme érdekében a kerületben semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt adni nem szabad.
Az avar és kerti hulladék égetéséről kiadott 7/2000. (III.03.) sz. önkormányzati rendelet betartását ellenőrizni kell.
A levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben hatósági intézkedést kell kezdeményezni.
A kerületben benzinkút csak a legkorszerűbb technológiával üzemelhet, amely a lefejtés és töltés közbeni párolgást megakadályozza. Új töltőállomás létesítésénél az építési engedélyt csak ilyen feltételek biztosítása esetén lehet kiadni.
A Fővárosi Önkormányzattal együtt kell működni a fővárosi szmogriadó tervben a kerületünkre vonatkozó előírások betartásában.
Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi ingatlanokat évente legalább 2 alkalommal kaszáltatni kell az allergén hatású gyomnövények (fűfélék, üröm, parlagfű, stb.) visszaszorítása érdekében.
A magántulajdonban lévő fertőzött ingatlanok tulajdonosaival szemben hatósági intézkedéssel kell kikényszeríteni a védekezést.
A külterületi gyomos ingatlanokat a területi beazonosítás után azonnal jelenteni kell az eljárni jogosult Fővárosi és Pest megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat felé.
Új fasorok telepítésénél, fapótlásnál az allergén hatást okozó növényzet, fák telepítését mellőzni kell (nyírfa, mogyoró, fűzfa, stb.).
A szálló- és ülepedőpor szennyezettség csökkentése érdekében az összközműves utakat szilárd burkolattal kell ellátni.
A kerület levegőszennyezési alaptérképét 5 évenként felül kell vizsgálni. A méréseket ki kell egészíteni a szálló-, ülepedőpor és a pollenkoncentráció mérésével.
A kerület 1-2 frekventált pontjában levegőszennyezés mérésére szolgáló monitorhálózat kiépítése szükséges. A programot a Fővárosi Önkormányzat segítségével kell megoldani.

2.5.
Zajvédelem

A zajártalom kerületünkben döntően a közlekedésből származik.

Legfontosabb feladat a Grassalkovich út forgalmából adódó zajártalom lakosságot érintő hatásának csökkentése. Ennek érdekében minden lehetséges eszközzel szorgalmazni kell a Fővárosi Önkormányzatnál a Soroksárt elkerülő körút és a kapcsolódó beruházások (vasúti aluljárók, ipari feltáró út) megépítését.
A Budapest-Kelebia vasútvonal sűrűn lakott kerületi szakaszán a pályatest mindkét oldalán zajvédő fal építését kell kikényszeríteni a MÁV részéről.
Figyelemmel kell kísérni a BILK területéről származó zajszint emelkedését, az érvényben lévő szabályozási tervet be kell tartatni, szükség esetén hatósági intézkedést kell kezdeményezni.
Szorgalmazni kell az állami beruházásban épülő M0 autópálya európai környezetvédelmi normáknak megfelelő új nyomvonalon történő megépítését.
Szolgáltató tevékenység esetén a zajkibocsátási határértékek megállapítása, az előírt határérték túllépése esetén a zajbírság kivetése, az azzal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása a kerületi jegyző feladata.
A vállalkozói tevékenység ellenőrzése során vizsgálni kell a zaj- és rezgésvédelmi előírások betartását és szükség esetén hatósági intézkedéseket kell tenni.
A lakossági bejelentéseket a helyszínen kell vizsgálni, indokolt esetben zajszint mérést kell végeztetni és a mérési jegyzőkönyv alapján hatósági intézkedést kell foganatosítani.

2.6.
Helyi közlekedés szervezés

A keresztirányú közlekedés megoldása érdekében a soroksári busz éves üzemeltetési költségét továbbra is biztosítani kell.
Meg kell vizsgálni a Soroksári-busz útvonalának esetleges bővítését.
A kerület központi részén egységes parkolóhelyek további megépítése szükséges.
Korlátozott sebességű övezeteket (Tempo 30) kell kijelölni azokban a kerületrészekben, amelyek a jogszabályi előírásoknak megfelelnek.
Ki kell terjeszteni a kerékpáros közlekedés lehetőségét kerékpárutak építésével.
A gyalogosközlekedés feltételeinek javítása érdekében el kell készíteni a kerület ütemezett járda felújítási programját.
Lakóövezetben el kell érni, hogy minden utcában legalább egy oldalon szilárd burkolatú járda épüljön.

2.7.
Ivóvíz ellátás

A fővárosban a lakosság egészséges ivóvíz ellátása központilag megoldott (Fővárosi Vízművek Rt.)

2.8.
Zöldfelület-gazdálkodás

A szabályozási tervek elkészítése során a zöldfelület fejlesztést, a zöldterületek növelését biztosítani kell.
A parkosított területek szakszerű fenntartásához szükséges összeget a költségvetésben biztosítani kell. A közterületen keletkezett kertészeti hulladék folyamatos elszállítását ellenőrizni kell.
Fel kell mérni a játszóterek játszóeszközeinek biztonságát, a szabványban előírtaknak való megfelelőségét. A nem szabványos eszközöket le kell szerelni, helyettük korszerű, biztonságos játszóeszközt kell biztosítani.
El kell készíteni a kerület közterületein lévő faállomány adatait rögzítő fakatasztert.
A kataszterben történő változásokat a továbbiakban folyamatosan rögzíteni kell.
A kataszter alapján el kell készíteni a kerületi fasori rekonstrukciós tervet.
A rekonstrukciós terv alapján a kiszáradt, kivágott fák pótlásáról, az elöregedett fasorok cseréjéről várostűrő, környezetbarát fák telepítésével kell gondoskodni.
A kerületi erdőkben meg kell akadályozni az engedély nélküli fakivágásokat, illetve a cserjék rongálását.
A külterületen lévő „ex lege” védett vizes élőhelyek állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség esetén értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot.
A Farkas turjánt helyi védettség alá kell helyezni.

2.9.
Környezetbiztonság

Az önkormányzat kerületi veszély elhárítási alaptervét (katasztrófa védelmi terv) a kerületi Polgári védelmi Parancsnokságnak negyedévenként felül kell vizsgálni.
A kerületi Védelmi Bizottság tervrendszerét (riasztási terv, polgári védelmi terv, kerületi anyagi biztosítási terv, árvíz- és belvízvédelmi terv, közerő nyilvántartása, stb.) a bizottság évenként felülvizsgálja.

3.
A környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzat intézkedések

3.1. A Képviselő-testület a Soroksári Dunáért Közalapítvány munkáját a mindenkori költségvetés függvényében támogatja.
3.2. A Képviselő-testület fontos feladatának tekinti a környezeti ismeretek terjesztését és fejlesztését (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés). E célkitűzések megvalósításához elsősorban szakmai tanácsadással, sokszorosító kapacitás biztosításával, valamint a környezetvédelmi tárgyú vetélkedőkhöz anyagi és tárgyi segítséggel járul hozzá.

4.
Koordináció, tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

4.1.
Koordináció

Az önkormányzat a környezet védelme érdekében – a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszában – együttműködik a helyi és illetékes állami szervekkel, a természetes személyekkel és szervezeteikkel, valamint mindezek érdekvédelmi szervezeteivel, továbbá más helyi és területi intézményekkel.
Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy mely feladatokra hozhatók létre gazdaságosan – más önkormányzattal társulásban – közös környezetvédelmi beruházások.

4.2.
Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság

Képviselő-testület polgármesteri hivatala a rendelkezésre álló tájékoztatási eszközökkel és a hatósági jogalkalmazás során mindenkinek biztosítja azt a jogot, hogy megismerhesse a környezetére vonatkozó tényeket, adatokat. A környezet állapotáról legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. Ennek fórumai: Soroksári Hírlap, fogadónap, közmeghallgatás, önkormányzatunk honlapja.
Az állampolgárok személyesen, vagy választott képviselőik útján, társadalmi szervezeteik révén vesznek részt a helyi környezetvédelemmel összefüggő feladatok megoldásában.

5.
A környezetvédelmi program végrehajtása

A Képviselő-testület:
1. Biztosítja a végrehajtás feltételeit
– személyi, szervezeti feltételek (pl. környezetvédelmi szakreferens, mezőőri szolgálat, bírságolás, stb.),
– anyagi, dologi feltételek (költségvetés, nemzetközi vagy hazai pályázatok, céltámogatások, stb.)

2. Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi programban meghatározott feladatok megoldását. A programot szükség szerint – de legalább két évente – felülvizsgálja.

6.
Vegyes rendelkezések

A környezetvédelmi programot a szomszédos önkormányzatnak, a Fővárosi Önkormányzatnak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak (Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség) meg kell küldeni.