Hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 67/A. § (1) bekezdése alapján
hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
A Gyvt. 67/A. (2) bekezdése ismeretében Halmozottan hátrányos helyzetű
az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,
a nevelésbe vett gyermek,
az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.
A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.
Az eljárás menete
Az eljárás a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére indul, melyet a Szociális és Köznevelési Osztályon – az erre rendszeresített formanyomtatványon -lehet benyújtani.
Benyújtási határidő folyamatos.
Eljárás megindítása:
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti igényét– a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmével egyidejűleg, (a Formanyomtatvány A) és B) lapjának együttes kitöltésével) illetve– a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően (a Formanyomtatvány A) lapja „I) Személyi adatok” 1-3. pontjának és B) lapjának kitöltésével) indíthatja meg.
A kérelem előterjesztése az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével nyújtható be a Szociális és Köznevelési Osztály felé
(Letölthető: https://soroksar.hu/letoltheto-nyomtatvanyok-2942/)
A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. A kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásától esedékes.
Ha a helyi önkormányzat jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.
Ha a települési önkormányzat jegyzője a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,
a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,
b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága megkeresésével,
c) gépjármű esetén a NAV vámszerve, egyéb vagyontárgyak vonatkozásában maga állapíthatja meg a forgalmi értéket.
Csatolandó mellékeltek
a) a munkáltató által a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapról kiadott jövedelemigazolás a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő NETTÓ jövedelemről,
b) nyugellátás, baleseti nyugellátás, árvaellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az ellátást megállapító hatóság igazolása/határozata, valamint a nyugdíjszelvény vagy bankszámla-értesítő,
c) a gyermek ellátáshoz és gondozásához kapcsolódó támogatások az ellátást megállapító hatóság igazolása/határozata, a kifizetőtől nyert igazolása, postai utalvány, bankszámla-értesítő,
d) gyermektartásdíj összegének igazolására a gyermektartásdíjról rendelkező vagy a szülők egyezségét jóváhagyó bírósági döntés, gyámhatósági jegyzőkönyv, amennyiben nem a megállapított összegben kerül folyósításra a gyermektartásdíj a havi kifizetést igazoló szelvény, bankszámlakivonat vagy a gyermeket nevelő és a különélő szülő együttes nyilatkozata a gyermektartás átadott havi összegére vonatkozóan,
e) álláskeresési támogatás esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Hivatal Foglalkoztatási Osztály cím: 1201 Budapest, János u.6. megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
f) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
g) szünetelő vállalkozás esetén a szünetelést igazoló dokumentum,
h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat, amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a foglalkoztatási hatóság igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
i) ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem esetén a szerződés,
j) bérbeadásból származó jövedelem esetén a bérleti szerződés,
k) egyéb jövedelem (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem stb.) a kifizetőtől nyert igazolás,
l) megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelem esetén a megállapodás,
m) az iskola igazolása a tanulói/hallgatói jogviszony fennállásáról,
n) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat,
o) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők gyámhivatal előtt, jegyzőkönyvben rögzített megállapodása, arról, hogy a szülői felügyeleti jogot egyikőjük gyakorolja,
p) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhatóság határozata,
q) egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
r) Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatala által megállapított ellátások esetén (ápolási díj, aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka) ezen hatóság által kiadott, az ellátás folyósításáról, illetve annak összegéről szóló igazolás;
s) a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
Az eljárás költség –és illetékmentes.
Az ügyintézési határidő: sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.
Kapcsolódó jogszabályok:
– 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
– 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
– 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
– 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről