logo
2023. december 9., szombat |
Natália napja

Környezetvédelmi program

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár
KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A kerületi önkormányzat környezetvédelme érdekében a programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település szabályozási tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Kvt.) 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá (Kvt. 46. § (1) b. pont).

1. A program főbb célkitűzései
A főbb elérendő (megvalósítandó) célok az 1995. évi LIII. tv. 1. § (2) bek. alapulvételével.
a.) A környezet igénybevételével, terhelésének és szennyezése csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele: a károsodások megelőzése, a károsodott környezet javítása, helyreállítása.
b.) Az emberi egészség védelme, az életminőség helyi környezeti feltételeinek a javítása (korszerű helyi felvilágosító munka).
c.) A helyi természeti erőforrások megőrzése, fenntartása, az azokkal való ésszerű takarékos – és az erőforrások megújulását biztosító – gazdálkodás személyi, szervezeti és anyagi feltételeinek megteremtése.
d.) A helyi környezetvédelmi feladatok összhangba hozatala a környezetvédelem követelményeivel, valamint egyéb állami és önkormányzati feladatokkal, az utóbbiaknál a környezetvédelmi eljárások kiemelt megjelenítése.
e.) A helyi (civil) szerveződési formák bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, annak igénybevétele a környezet állapotának feltárásában, megismertetésében.
f.) A lakosság kezdeményezése és részvétele a környezet védelmére irányuló tevékenységben, az önkormányzatnak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában;
g.) A helyi gazdaság (vállalkozások) működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolása, azoknak a preferenciáknak a megteremtése, amelyekkel a helyi vállalkozók érdekeltekké tehetők a helyi környezetvédelmi feladatok megoldásában.
h.) A környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági munka személyi, szervezeti és tárgyi feltételeinek a folyamatos megteremtése, fejlesztése.
i) A környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítása, illetve fejlesztése.

2. A környezetvédelem helyi feladatai és megoldásuk főbb módozatai
1.) A települési önkormányzat a képviselő-testületének hatáskörébe előírt feladat- és hatáskörök ellátását, ezek színvonalát és a megoldásra váró teendőket rendszeresen elemzi és ellenőrzi a következő területeken (Kvt. 48. § (4) bek.):
a) a füstködriadó terv,
b) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés,
c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása,
d) csendes övezet kijelölése, valamint
e) a helyi zajvédelmi szabályok megállapítása.
A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, valamint az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek, a területi környezetvédelmi hatóságnak véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. (Kvt. 48. § (2) bek.).

A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell az e bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos feladatokat és előírásokat (Kvt 48/E. § (1) bek.):
a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési program,
b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, valamint a stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek,
c) a zöldfelület-gazdálkodás,
d) a települési környezet és a közterületek tisztasága,
e) az ivóvízellátás,
f) a települési csapadékvíz-gazdálkodás,
g) a kommunális szennyvízkezelés,
h) a településihulladék-gazdálkodás, valamint az elhagyott hulladék felszámolása,
i) az energiagazdálkodás,
j) a közlekedés- és szállításszervezés,
k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentése.

Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program – a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – tartalmazhatja az e bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos feladatokat és előírásokat (Kvt 48/E. § (2) bek.):
a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen:
aa) a területhasználattal,
ab) a földtani képződmények védelmével,
ac) a talaj, illetve termőföld védelmével,
ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,
ae) a rekultivációval és rehabilitációval,
af) a természet- és tájvédelemmel,
ag) az épített környezet védelmével,
ah) az ár- és belvízgazdálkodással,
ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,
b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását az alábbiakkal kapcsolatban (Kvt 48/E. § (3) bek.):

2.) Az egyes környezetvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos speciális teendők:
2.1. A talaj védelme
– A talaj védelmével kapcsolatos hatósági jogkört Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Főosztálya Növény- és Talajvédelmi Osztálya gyakorolja.
– A talaj esetleges szennyeződésének bekövetkezését a helyi önkormányzat megfelelő munkacsoportja figyelemmel kíséri. Nagy gondot kell fordítani a telepengedélyek kiadásánál arra, hogy a kérelmezők működésüket illetően pontos adatszolgáltatást mellékeljenek, amely alapján a tevékenységet ellenőrizni lehet. A talaj szennyeződése szempontjából különösen figyelembe veendők a különböző bontó, tisztító, galvanizáló műhelyek.
– A talaj szennyeződés a hulladéklerakás elleni hatékony védekezést az illegális hulladéklerakásokról a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya felé történő jelzés, illetve a hulladékfelszámolás segíti.
– Az illetékességi területen (bel- és külterület) bekövetkezett és az önkormányzat tudomására jutott szennyezést az eljárni jogosult szerveknek azonnal jelenteni kell.

2.2. Települési környezet tisztasága, kommunális hulladék kezelés
– A kommunális hulladékgyűjtés központilag megoldott, de a hulladék között szelektív gyűjtéssel újrahasznosítható, illetve veszélyes hulladék is van.
– Ezért a lakosság részére évente 1 alkalommal, lehetőleg minden évben azonos időszakban veszélyeshulladék-gyűjtési akciót kell szervezni, erről a kerület lakosságát időben tájékoztatni kell.
– A Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett és finanszírozott szelektív hulladékgyűjtő programban – a kerület több pontján hulladékgyűjtő sziget kijelölésével – részt kell venni. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek állapotát, tisztaságát rendszeresen ellenőrizni kell és szükség esetén az üzemeltető FKF Rt-t azonnal értesíteni kell.
– A kerület forgalmasabb részein egységes megjelenésű utcai hulladékgyűjtő edényeket kell elhelyezni, azok rendszeres ürítéséről gondoskodni kell (intézmények környéke, Hősök tere és környéke, Szentlőrinci lakótelep stb.)
– A kerület lakosságának bevonásával évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) kerület takarítási akciót kell szervezni, amelyhez a szükséges szerszámokat és a szemét elszállítását biztosítani kell.
– Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell deríteni a kerületben és a szemét elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell. Meg kell előzni az újabb illegális lerakóhelyek kialakítását szemlélet formálással, rendszeres ellenőrzéssel, illetve az ellenőrzést követő visszatartó erejű büntetéssel.
– Az önkormányzati tulajdonú területekről évente több ezer tonna hulladékot szállítja el az önkormányzat. A mezőörök és a területfelügyelők munkája nagyban segíti az illegális hulladék felszámolását tettenéréskor a jogellenes viselkedést tanúsító polgárokkal szemben kiszabott helyszíni bírság kiszabásával. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (11) bekezdése, illetve a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése feljogosítja a települési önkormányzat jegyzőjét, a közterület-felügyelőt, az önkormányzati természetvédelmi őrt, mezőőrt helyszíni bírságként történő hulladékgazdálkodási bírság és természetvédelmi bírság kiszabására.
– A kerület közterületein működő árusok közterület-foglalásának ellenőrzésével meg kell akadályozni a nagyobb terület elfoglalását és meg kell követelni az igénybe vett területen a rendet, a göngyöleg és a hulladék megfelelő tárolását és elszállítását.

 

2.3. Csapadékvíz elvezetés, kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, vizek védelme
– A csapadékvíz elvezetéséről készült tanulmánytervben foglaltak szerint meg kell oldani a kerület csapadékvíz elvezetését. A megvalósítás során figyelembe kell venni azt a törvényi szabályozást, hogy az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető rendszer nem terhelhető csapadékvízzel (a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet). A belvízcsatornába, csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba tisztítatlan települési szennyvizet vagy szervestrágyát tartalmazó vizet tilos bevezetni (a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet).
– A már elkészült csapadékvíz elvezető rendszer (árkok is) folyamatos működtetése, karbantartása szükséges, a műtárgyak fenntartását biztosítani kell.
– A talajvíz minőségének védelme érdekében a szennyvízcsatorna hálózatot az egész kerületben ki kell építeni.
– Az ingatlanok tulajdonosait kötelezni kell a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötésre.
– Ahol még nincs kiépített szennyvízcsatorna, ott kizárólag zárt rendszerű, szakszerűen megépített szennyvízgyűjtőt szabad engedélyezni.
– Az illegális szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni (ásott kutak, csapadékvíz elvezető rendszer, Ráckevei-Soroksári Duna-ág, Gyáli-patak ágai mentén).
– A Ráckevei-Soroksári Duna-ág kerületi szakaszán épített, engedéllyel rendelkező víziállásokról szóló nyilvántartást a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KDVVIZIG) vezeti.
– A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján víziállás létesítésére fennmaradására való engedély kiadására vízjogi engedélyezési eljárás során a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint a vízügyi hatóság illetékes. Az engedély a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően max. 5 évre adható meg. A mederhasználati szerződések megkötésére – az illetékes szakhatóságok bevonásával – a KDVVIZIG jogosult.
– Az engedély nélküli víziállásokat el kell bontani.
– A Ráckevei-Soroksári Duna-ág kotrása állami feladat. A kotrás lebonyolításával megbízott KDVVIZIG-gel szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, a beruházás megvalósításában az önkormányzat lehetséges eszközeivel segíteni kell.
– Távlatban el kell érni, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító tisztított szennyvize a nagy Duna sodorvonalába kerüljön bevezetésre.
– A Gyáli-patak lebetonozott ágainak revitalizációját a zöldfolyosó hálózat kiépítését szorgalmazni kell Budapest Főváros Önkormányzatánál.

2.4. Levegőtisztaság védelem
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a kerületi önkormányzat jegyzője a levegőtisztásági ügyekben nem jár el. A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság tájékoztatásul a határozatát közli a tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével.
– A kerületben csak a levegőminőségi besorolás Védett I. kategóriáinak megfelelő határértékek alatti kibocsátású új pontforrások és felületi szennyező források helyezhetők el, illetve üzemeltethetők.
– A kerületben a környezetben is érzékelhető bűzzel járó tevékenység nem engedhető meg. A határértékkel nem szabályozott aroma, illetve szag (továbbiakban együtt: bűz) kibocsátást megfelelő berendezéssel, eszközzel, eljárással csökkenteni kell oly módon, hogy az a telekhatáron se legyen érezhető.
– A levegő tisztaságának védelme érdekében a kerületben semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt adni nem szabad.
– Az avar és kerti hulladék égetéséről kiadott 7/2000. (III.03.) sz. önkormányzati rendelet betartását ellenőrizni kell.
– A levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben hatósági intézkedést kell kezdeményezni.
– A kerületben benzinkút csak a legkorszerűbb technológiával üzemelhet, amely a lefejtés és töltés közbeni párolgást megakadályozza. Új töltőállomás létesítésénél az építési engedélyt csak ilyen feltételek biztosítása esetén lehet kiadni.
– A Budapest Főváros Önkormányzatával együtt kell működni a fővárosi füstködriadó tervben a kerületünkre vonatkozó előírások betartásában.
– A területi környezetvédelmi hatóság (Pest megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztálya) által kezdeményezett levegőminőségi terv elkészítésében kell együttműködni és a tartalmát véleményezni.
– Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi ingatlanokat évente legalább 2 alkalommal kaszáltatni kell az allergén hatású gyomnövények (fűfélék, üröm, parlagfű, stb.) visszaszorítása érdekében.
– A magántulajdonban lévő fertőzött ingatlanok tulajdonosaival szemben hatósági intézkedéssel kell kikényszeríteni a védekezést.
– A külterületi gyomos ingatlanokat a területi beazonosítás után az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben (a továbbiakban: Éltv.) foglaltak szerint azonnal jelenteni kell az eljárni jogosult Pest megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya, un. növény- és talajvédelmi hatóság felé.
– Új fasorok telepítésénél, fapótlásnál az allergén hatást okozó növényzet, fák telepítését mellőzni kell (nyírfa, mogyoró, fűzfa, stb.).
– A szálló- és ülepedőpor szennyezettség csökkentése érdekében az összközműves utakat szilárd burkolattal kell ellátni.
– A kerület levegőszennyezési alaptérképét 5 évenként felül kell vizsgálni. A méréseket ki kell egészíteni a szálló-, ülepedőpor és a pollenkoncentráció mérésével.
– A kerület 1-2 frekventált pontjában levegőszennyezés mérésére szolgáló monitorhálózat kiépítése szükséges. A programot a Budapest Főváros Önkormányzata segítségével kell megoldani.
– A Molnár-szigeti közúthálózat tervezett kiépítése későbbiekben csökkenteni fogja a földutakat használó közlekedésből származó porszennyezés emisszióját.

2.5. Zajvédelem
A zajártalom kerületünkben döntően a közlekedésből, illetve a vendéglátói-szórakozó és szabadidős tevékenységekből származik.
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) szerint zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben:
a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek

1. sz. Melléklet: A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek:
41 épületek építése
42 egyéb építmények építése
43 speciális szaképítés
45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
46 nagykereskedelem
47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
55 szálláshely szolgáltatás
56 vendéglátás
73 reklám, piackutatás
81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés
90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység
93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint
c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben
ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve
cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél.

A jegyző, mint helyi környezetvédelmi hatóság Kvt. szerinti környezetvédelmi bírságot az üzemi vagy szabadidős zajforrás által okozott zajterhelési határérték túllépése, az üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott zajterhelési határértékek túllépése esetén, illetve az építési zajforrás által okozott zajterhelési határérték túllépése és a környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határérték túllépése esetén, valamint a jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettségek megszegése esetén állapítja meg (a továbbiakban: zaj- és rezgésbírság).

Kvt. rendelkezései szerint az Önkormányzatunk települési feladatai közé tartozik a helyi zajvédelmi rendelet megalkotása, stratégiai zajtérkép, intézkedési tervek készítése, területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása, valamint csendes övezet kijelölése.
– Legfontosabb feladat a Grassalkovich út forgalmából adódó zajártalom lakosságot érintő hatásának csökkentése. Ennek érdekében minden lehetséges eszközzel szorgalmazni kell a Budapest Főváros Önkormányzatánál a Soroksárt elkerülő körút és a kapcsolódó beruházások (vasúti aluljárók, ipari feltáró út) megépítését.
– A Budapest-Kelebia vasútvonal sűrűn lakott kerületi szakaszán a pályatest mindkét oldalán zajvédő fal építését kell kikényszeríteni a MÁV részéről.
– Figyelemmel kell kísérni a BILK területéről származó zajszint emelkedését, az érvényben lévő szabályozási tervet be kell tartatni, szükség esetén hatósági intézkedést kell kezdeményezni.
– Szorgalmazni kell a kerületet érintő közutak európai környezetvédelmi normáknak megfelelő megépítését, fejlesztését.
– Szolgáltató tevékenység esetén a zajkibocsátási határértékek megállapítása, az előírt határérték túllépése esetén a zajbírság kivetése, az azzal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása a kerületi jegyző feladata.
– A vállalkozói tevékenység ellenőrzése során vizsgálni kell a zaj- és rezgésvédelmi előírások betartását és szükség esetén hatósági intézkedéseket kell tenni.
– A lakossági bejelentéseket a helyszínen kell vizsgálni, indokolt esetben zajszint mérést kell végeztetni és a mérési jegyzőkönyv alapján hatósági intézkedést kell foganatosítani.

2.6. Helyi közlekedés szervezés
– A keresztirányú közlekedés megoldása érdekében a soroksári busz éves üzemeltetési költségét továbbra is biztosítani kell.
– Meg kell vizsgálni a Soroksári-busz útvonalának esetleges bővítését.
– A kerület központi részén egységes parkolóhelyek további megépítése szükséges.
– Korlátozott sebességű övezeteket (Tempo 30) kell kijelölni azokban a kerületrészekben, amelyek a jogszabályi előírásoknak megfelelnek.
– Ki kell terjeszteni a kerékpáros közlekedés lehetőségét kerékpárutak építésével.
– A gyalogosközlekedés feltételeinek javítása érdekében el kell készíteni a kerület ütemezett járda felújítási programját.
– Lakóövezetben el kell érni, hogy minden utcában legalább egy oldalon szilárd burkolatú járda épüljön.

2.7. Ivóvíz ellátás
A fővárosban a lakosság egészséges ivóvíz ellátása központilag megoldott (Fővárosi Vízművek Rt.)

2.8. Zöldfelület-gazdálkodás
– A szabályozási tervek elkészítése során a zöldfelület fejlesztést, a zöldterületek növelését biztosítani, valamint a biztosított zöldterületek négyzetméteres felületét évről évre növelni kell.
– A parkosított területek szakszerű fenntartásához szükséges összeget a költségvetésben biztosítani kell. A közterületen keletkezett kertészeti hulladék folyamatos elszállítását ellenőrizni kell.
– Fel kell mérni a játszóterek játszóeszközeinek biztonságát, a szabványban előírtaknak való megfelelőségét. A nem szabványos eszközöket le kell szerelni, helyettük korszerű, biztonságos játszóeszközt kell biztosítani.
– A kerület közterületein lévő faállomány adatait rögzítő fakatasztert készítettük el. Az elkészült kataszterben történő változásokat a továbbiakban folyamatosan rögzíteni kell.
– A kiszáradt, kivágott fák pótlásáról, az elöregedett fasorok cseréjéről várostűrő, környezetbarát fák telepítésével folyamatosan gondoskodunk. Évente 150-200 db csemete lakossági szétosztása történik.
– A kerületi erdőkben meg kell akadályozni az engedély nélküli fakivágásokat, illetve a cserjék rongálását.
– A külterületen lévő „ex lege” védett vizes élőhelyek állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség esetén értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, illetve a KDVVIZIG-et.

2.9. Környezetbiztonság
– Az önkormányzat kerületi veszély elhárítási alaptervét (katasztrófa védelmi terv) a kerületi Védelmi Bizottság, melynek tagja a Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Rendészeti és Mezőőri Osztályának vezetője, negyedévenként összehívott üléseken megtárgyalja és aktualizálja.
– A kerületi Védelmi Bizottság tervrendszerét (riasztási terv, polgári védelmi terv, kerületi anyagi biztosítási terv, árvíz- és belvízvédelmi terv, közerő nyilvántartása stb.) a bizottság évenként felülvizsgálja.

3. A környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzat intézkedések
3.1. A Képviselő-testület fontos feladatának tekinti a környezeti ismeretek terjesztését és fejlesztését (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés). E célkitűzések megvalósításához elsősorban szakmai tanácsadással, sokszorosító kapacitás biztosításával, valamint a környezetvédelmi tárgyú vetélkedőkhöz anyagi és tárgyi segítséggel járul hozzá.

4. Koordináció, tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság.
4.1. Koordináció
– Az önkormányzat a környezet védelme érdekében – a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszában – együttműködik a helyi és illetékes állami szervekkel, a természetes személyekkel és szervezeteikkel, valamint mindezek érdekvédelmi szervezeteivel, továbbá más helyi és területi intézményekkel.
– Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy mely feladatokra hozhatók létre gazdaságosan – más önkormányzattal társulásban – közös környezetvédelmi beruházások.

4.2. Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság
– Képviselő-testület polgármesteri hivatala a rendelkezésre álló tájékoztatási eszközökkel és a hatósági jogalkalmazás során mindenkinek biztosítja azt a jogot, hogy megismerhesse a környezetére vonatkozó tényeket, adatokat. A környezet állapotáról legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. Ennek fórumai: Soroksári Hírlap, fogadónap, közmeghallgatás, önkormányzatunk honlapja.
– Az állampolgárok személyesen, vagy választott képviselőik útján, társadalmi szervezeteik révén vesznek részt a helyi környezetvédelemmel összefüggő feladatok megoldásában.

5. A környezetvédelmi program végrehajtása
A Képviselő-testület:
1. Biztosítja a végrehajtás feltételeit
– személyi, szervezeti feltételek (pl. környezetvédelmi szakreferens, mezőőri szolgálat, bírságolás, stb.),
– anyagi, dologi feltételek (költségvetés, nemzetközi vagy hazai pályázatok, céltámogatások, stb.)

2. Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi programban meghatározott feladatok megoldását. A programot szükség szerint – de legalább két évente – felülvizsgálja.

6. Vegyes rendelkezések
A környezetvédelmi programot a szomszédos önkormányzatnak, a Budapest Főváros Önkormányzatának, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak (Pest megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztályának) meg kell küldeni.