Építményadó

Építményadó

Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.25.) helyi adó rendelete,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet

Szükséges nyomtatványok:
– adatbejelentés letölthető nyomtatványok
– megállapodás (Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.)

Bejelentési határidő:
– Az adózást érintő változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a változást követő év január 15. napja,
– Újonnan épült építmények esetében a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását, a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő 15 napon belül, de legkésőbb a változást követő év január 15. napja,
– Engedély nélkül használatba vett ingatlanok esetében a tényleges használatbavételt követő 15 napon belül, de legkésőbb a változást követő év január 15. napja.

Adóköteles építmény:
– amely nem lakás céljára szolgál,
– amely lakás vagy üdülő céljára szolgál, és azt a magánszemély tulajdonos vagy haszonélvező saját maga vagy egyenes ági rokona életvitelszerűen nem használja,

Az adó alanya:
– Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Adókötelezettség keletkezik:
– a tulajdonszerzés vagy vagyoni értékű jog alapítását követő év első napján.
– a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján.
– az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján.

Megszűnik az adókötelezettség:
– az építmény megszűnése évének utolsó napján,
– az év első felében történő megszűnés esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az építményadó alapja:
az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Az építményadó évi mértéke 2024. december 31-ig:

Az építményadó évi mértéke 2025. január 1-jétől:

Az adó megfizetése:
– I. félévi adó: március 15-ig
– II. félévi adó: szeptember 15-ig
– Új adókivetés esetén az adó megállapításról szóló határozat véglegessé válását követő 15 napon belül

Kedvezmények, mentességek
A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban Htv.) alapján mentes az építményadó alól:
– a szükséglakás,
– a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
– az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére használt építmény,
– az atomenergiáról szóló törvény szerint a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
– a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben,
– az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építmény az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként feltüntetett, de az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolás szerint állattartásra, növénytermesztésre szolgáló és használt építmény és az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó – ilyenként használt – tároló építmény,
– az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény, és a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingatlanvagyon.

Mentes továbbá az adó alól a Htv. 13/A. § alapján a felújított műemléképület a 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben. Amennyiben a felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a megállapított, jelzáloggal biztosított adót és annak eredeti esedékességi idejétől felszámított kamatait visszamenőleges hatállyal kell megfizetni. Tulajdonosváltás esetén az új tulajdonost is megilleti a hátralévő időszak mentessége akkor, ha erre irányuló igényét az önkormányzat részére bejelenti, és egyidejűleg vállalja az előző tulajdonos részére előírt adó és felszámított kamatok megfizetését.

A Htv-ben foglaltakon túl Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.25.) helyi adó rendelete (a továbbiakban Ör.) szerint mentes az építményadó alól:
– a magánszemély tulajdonában álló, vagyoni értékű jogát képező lakás, ha azt saját maga vagy egyenes ági rokona életvitelszerűen használja,
– magánszemély gépjármű tárolására létesített építménye mindaddig, amíg annak hasznosításából jövedelme nem származik,
– a magánszemély tulajdonában álló, vagyoni értékű jogát képező üdülőépület, ha azt saját maga vagy egyenes ági rokona életvitelszerűen használja,
– az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján sport céljára szolgáló épület.

A helyi adórendeletben meghatározott mentességek a vállalkozót/vállalkozást nem illetik meg.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. 36. § (1) bekezdése, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény alapján a gazdálkodó szervezetek Cégkapun keresztül, írásbelinek minősülő elektronikus úton küldhetik el beadványaikat Hatóságunk felé.

Ügyfélfogadás helye: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatala Hatósági és Adóosztály
1239 Budapest, Grassalkovich út 170.
Ügyfélfogadás rendje:  A Polgármesteri Hivatal mindenkori hatályos ügyfélfogadási rendje szerint.
Telefonszám: (1) 289-2158
E-mail cím: hivatal@ph.soroksar.hu
Honlap: https://soroksar.hu
e–Papír: https://epapir.gov.hu/  Témacsoport: Önkormányzati igazgatás; Ügytípus: Adóügyek; Címzett: Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata.
Hivatali Kapu: Címzett rövid neve: BPXXIII; Címzett teljes neve: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal; KRID: 505079301
E-Önkormányzat portál: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap