Gépjárműadó

Gépjárműadó

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vette át.
2021. évben a NAV minden érintettnek határozatot küldött a fizetendő adóról, az aktuális fizetési határidőkről és az új gépjárműadó-bevételi számláról. 2022. évtől már csak azok kapnak értesítést a NAV-tól, akiknél valamilyen változás következtében a gépjárműadó összege csökken.

2024. évtől a gépjárműadót egy összegben kell megfizetni április 15-éig a 410-es adónemhez tartozó, 10032000-01079160 számú NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára. Banki átutalásnál az átutalási bizonylat közlemény rovatába az adószámot vagy az adóazonosító jelet kell beírni. Ha ez elmarad, akkor a NAV nem, vagy csak késedelmesen tudja a befizetett összeget a befizetőhöz kapcsolni. (https://nav.gov.hu/ado/gepjarmuado/gepjarmuadoval-kapcsolatos-gyakran-ismetelt-kerdesek)

A változások nem befolyásolják a gépjárműadó alóli mentességeket. A 2020. december 31-én fennálló adómentességet és szüneteltetést az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a NAV hivatalból, automatikusan veszi figyelembe az adó kivetésénél.

2021. január 1-jétől a mentességet, a szüneteltetést és az adókedvezményt is a GJADO „adat- és változásbejelentő lap a gépjárműadó mentesség/kedvezmény/szüneteltetés igénybevételéhez” elnevezésű adatlapon lehet bejelenteni, amely legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) küldhető be a NAV-hoz. A nyomtatvány papír alapon is elérhető majd a NAV központi ügyfélszolgálatain.

A 2020. december 31-éig keletkezett, változott vagy megszűnt adókötelezettséggel kapcsolatos kérdésekkel továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz lehet fordulni.

Jogszabályi háttér:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet.

Adóköteles gépjármű:
– A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni.
– E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a munkagépre, a CD, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, a kiviteli célú gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

Az adó alanya:
– Az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzembentartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
– Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
– Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
– Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
– Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
– Az adó alanya az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű és a próbajármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.
– Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.

Gépjárműadó alapja:
– Az adó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az állami adó- és vámhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi a területileg illetékes közlekedési felügyeletet a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.
– Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).
– Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
– Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

Az adó mértéke:
– Az adó  mértéke  személyszállító  gépjármű  esetében  a  fentiekben  meghatározott  adóalap   után a gépjármű
– gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345,- Ft/kilowatt,
– gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt,
– gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,- Ft/kilowatt,
– gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,- Ft/kilowatt,
– gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,- Ft/kilowatt

– Az adó mértéke a fentiekben meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után
– a) légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850,- Ft,
– b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1.380,- Ft.
– Az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű után személyszállító gépjármű esetében 10 000 forint, tehergépjármű esetében pedig 46 000 forint adót kell fizetni. A rendszámtábla próbajárműre való kiadása esetén 23 000 forint adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap első napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.
– A 2024. évet követően a gépjárműadó mértéke a tárgyévet megelőző évi gépjárműadó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. A 7. § (1) és (2) bekezdés szerinti mértékeket 5 vagy 10 forintra, a 7. § (3) bekezdésben említett adómértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.

Mentes a gépjárműadó alól:
– a költségvetési szerv,
– az egyesület, az alapítvány, a köztestület a tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
– az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
– az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
– a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve műszaki mentésben,
– a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár, (mozgáskorlátozottságot igazoló szakhatósági állásfoglalást a bevalláshoz csatolni kell), Súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,
– a környezetkímélő gépkocsi (az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2024. szeptember 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, valamint a környezetkímélő motorkerékpár),
– az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
– az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Az önkormányzati adóhatóságnak – 2020. december 31-éig tartó időszak tekintetében – nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának valamely rendelkezése alapján – mentes az adó alól.

Gépjárműadó kedvezmények:
20 %-os adókedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján:
azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezménnyel jár –, amely a KöHÉM rendelet szerint „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

30 %-os kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján:
azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár –, amely a KöHÉM rendelet szerint „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

Ügyintézési határidő:
Gépjárműadó ügyekben érkezett beadványok ügyintézési határideje 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

Ügyfélfogadás helye: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatala Hatósági és Adóosztály
1239 Budapest, Grassalkovich út 170.
Ügyfélfogadás rendje:  A Polgármesteri Hivatal mindenkori hatályos ügyfélfogadási rendje szerint.
Telefonszám: (1) 289-2158
E-mail cím: hivatal@ph.soroksar.hu
Honlap: https://soroksar.hu
e-Papír: https://epapir.gov.hu/  Témacsoport: Önkormányzati igazgatás; Ügytípus: Adóügyek; Címzett: Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata.
Hivatali Kapu: Címzett rövid neve: BPXXIII; Címzett teljes neve: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal; KRID: 505079301
E-Önkormányzat portál: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap